- Hogyan tervezik megvalósítani a transzparenciát a döntésekben?
- Már önmagában a szeptemberi elejéig tervezett társadalmi vita mutatja, hogy kíváncsiak vagyunk a társadalom véleményére. Ráadásul nem tehetjük meg, hogy azok, akiknek a konkrét projekteket el kell készíteniük, ne érezzék a sajátjuknak a programot. Ebből az elefántcsonttoronyból, vagy ahogy tetszik: azbezttoronyból, mint ez a budapesti épület, mi nem tudjuk megmondani, hogy mit kell építeni Békésben vagy Baranyában. Emiatt szükségünk van mindenkire, az önkormányzatokra, a vállalkozásokra, a polgárokra.. A döntésekre a garancia az átlátható, új intézményrendszer lesz.
Eddig a végrehajtás a különböző hivatalokban volt szétszórva, a polgár nagyon nehezen tudta megmondani, hogy hol döntöttek, miről, és mit jelentenek azok a szavak, amelyeket az eurokraták használnak. Az új szervezettel részben azt próbáljuk elérni, hogy közérthető módon elmagyarázzuk a fejlesztési célokat. Hiszen ha ez nincs, akkor nem is jönnek jó pályázatok és építő kritikák. Lehet minket szeretni vagy utálni, de legalább mindenki be tudja majd azonosítani, hogy kik a felelősek a döntésekért. A másik ok, amiért létrehoztuk a szervezetet, hogy most négyszer annyi pénz elköltését kell megszerveznünk. Ehhez az eddiginél sokkal hatékonyabb szervezetre van szükség, amellyel új pályára állíthatjuk az egyes régiókat.
- A társadalmi egyeztetés javaslatai, netalán szakmai kritikái hogyan hasznosulnak a programban?
- Az egyeztetés célja, hogy közösen talán bölcsebbek lehetünk. Ám ha valaki azt gondolja, hogy az egyeztetés arról szól, hogy minden javaslatot beépítünk a programba, annak csalódást kell okoznom. Hiszen egymásnak ellentmondó érdekekről van szó. Amit ígérhetek: minden javaslatot feldolgozunk; elsősorban szakmai szempontból nézzük meg, hogy mi hasznosítható belőlük. Ám nem szabad elfelejteni: a kormánynak van víziója arról, hogy az országnak mi lenne a jó. Minden olyan dolog, ami azt szolgálja, hogy a fejlesztési prioritások megvalósuljanak, azt örömmel beépítjük a programba, de csak ezért nem puhítjuk fel.
- Avasson be: hogyan készült a Fejlesztési Terv? Úgy tudjuk, hogy a program kisebb változtatásokkal megegyezik a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret szövegével, amelyből forrásaink szerint hiányzik az átfogó - tágabb értelemben vett - fejlesztési koncepció, mivel a programot a minisztériumok tették össze a maguk különböző szektorális érdekeivel együtt és a koordináló Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak nem volt felülírási joga.
- Idő előttinek érzem a kritikát. Legfeljebb munkaanyagokról beszélhetünk, amelyek ráadásul korai stádiumban vannak. A konkrét operatív programok ráadásul októberre lesznek készen.
- Értjük. Akkor jöjjön egy jövőre vonatkozó kérdés. Az Unióban egyre hangsúlyosabb szerepet kap egy új kezdeményezés, a kulturális alapú gazdaságfejlesztés gondolata - különösen az elmaradott régiók fejlesztése kapcsán. Magyarország talán éppen a kulturális tőke és kreatív ipar területén veheti fel nagy eséllyel a versenyt az unió többi tagországával - amellett, hogy az ország sajátos közép-európai kulturális tapasztalata új színt vihet a közösség életébe. A Fejlesztési Tervben a kultúra fogalma meglehetősen szűk értelemben szerepel - például az épített örökség védelme kapcsán. Ön szerint a program jövőbeli, hosszú távú céljai között mekkora hangsúlyt kap a kulturális alapú gazdaság- és városfejlesztés gondolata? Egyáltalán: milyen szerepet tölt be a kultúra a Fejlesztési Tervben?
- E pillanatban az uniós támogatások gazdasági jellegűek: elsősorban a területi esélyegyenlőség megteremtésére és versenyképesség növelésére irányulnak. Ennek megfelelően a programban a kultúra támogatása nem kiemelt prioritás, legfeljebb közvetett módon. Meglévő kulturális intézmények működési támogatása például nem szerepelhet a céljaink között. Elsősorban a Humán Infrastruktúra Operatív Programon belül lesz egy kulturális célra fordítható pénzügyi keret, amelynek a határait még nem döntöttük el, és a turizmusfejlesztésnél is előkerül a kultúra. Viszont a tágabb értelemben vett társadalmi kultúrafogalom - egyfajta szemléletváltás - nagyon hangsúlyosan megjelenik a programban. Így például az öngondoskodás elve, az egyéni kezdeményezés és teljesítmény megbecsülésének elve, a vállalkozások támogatása, a társadalmi szolidaritás erősítése kiemelt szerepet játszik a Fejlesztési Tervben.
- Miért két évre nevezték ki kormánybiztosnak?
- A kormánybiztosi megbízás jogszabályi okok miatt legfeljebb két évre szólhat. Ez a munka egy nagyon sajátos, tárcaközi egyeztetést lehetővé tévő feladatkör, ami az új szervezetrendszer kialakításához szükséges stratégiai egyeztető-szervező, és tervező feladatot jelent.
- Minisztériumi forrásaink szerint a minisztériumok fejlesztési kérdésekben szervezetileg csak Önhöz, illetve a Tervezési Operatív Bizottsághoz (TOB) tudnak eljutni, a miniszterelnökhöz, illetve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testülethez (FIT) már nem. Korábban nem ez volt a gyakorlat. Mi e két szervezet szerepe a rendszerben?
- A TOB a tervezésnek egy tárcaközi fóruma, nem egy új képződmény, már eddig is létezett. Ami változik: augusztustól az operatív programokat is ebben a tárcaközi bizottságban tervezzük. A gyakorlatban ez úgy néz majd ki, hogy a minisztériumok stratégiai tervezői elkészítik a javaslataikat, a TOB ezeket megtárgyalja, majd felterjeszti a kormány elé. A kormány dönt róla, az NFÜ pedig végrehajtja a döntéseket. A FIT a kormány belső tanácsadó testülete, amely kéthetente ülésezik. Tagjai között a szakmapolitikában jártas korábbi miniszterek találhatók.
- Sokak szerint a FIT pusztán kádertemető, illetve intézményes csatorna a pártvonalon történő lobbizásnak fejlesztési ügyekben...
- Én másként látom. A FIT egy tanácsadó és állást foglaló, előkészítő testület, amely a kormány elé terjeszti állásfoglalásait fejlesztési kérdésekben. E javaslatokat a kormány vagy elfogadja vagy nem. A magam részéről korszerű dolognak tartom, hogy legyenek olyan szakpolitikusok, akik kifejezetten fejlesztéspolitikai szemszögből nézik a dolgot. Egy miniszter ugyanis valószínűleg elég sokat megtanult a szakterületéről, amit hasznosítani kell. Ebben az értelemben a FIT megfelelő szakpolitikai kiegészítést jelent a minisztériumok közigazgatási, stratégiaalkotási feladatai mellett - így lesz egyensúlyban a rendszer. A másik ok, hogy a végrehajtás egy technokrata folyamat, míg a megrendelő mindig a jó értelemben vett politikák. Az irányítási és a végrehajtási rendszer transzparens működése lesz a garancia arra, hogy az egyéni részérdekek ne kerülhessek a közcélok elé.
- Milyen fejlesztéspolitikai elveket alkalmaztak a források elosztásánál?
- Három dolgot kellett figyelembe vennünk. Az egyik, hogy milyen politikai irányelvek alapján állítjuk össze a programot. A másik, hogy milyen determinációk vannak a rendszerben, végül pedig, hogy milyen fejlesztéspolitikai célokat akarunk elérni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) stratégiai céljai a Lisszabonban lefektetett két fő európai uniós célnak megfelelően, a foglalkoztatás bővítése és a versenyképesség javítása. A két legfontosabb horizontális cél pedig a társadalmi és a területi kohézió erősítése és a fenntarthatóság képviselete a döntésekben. Úgy mondanám, hogy a gázpedál a versenyképesség javítása és a foglalkoztatás bővítése, a fék pedig a horizontális cél: ahhoz, hogy ne szálljunk el a kanyarban, szükség van a fenntarthatóság szempontjára is.
- Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben hogyan osztották fel a fejlesztési területek közötti források arányát és mértékét?
- Az uniónak vannak erre vonatkozó irányelvei, és van a magyar kormánynak egy programja, emellett léteznek uniós kötelezettségeink is. A regionális és ágazati forrásmegosztás aránya pedig azon alapul, hogy kellő esélyt adjunk az elmaradottabb régiók felzárkóztatására is. Ezeket figyelembe véve kellett lebontani a forrásokat a két stratégiai cél elérése érdekében. Ebből jött ki egy táblázat. Viszont a kormány úgy döntött, hogy minden nagy fejlesztési területre egy értéksávot határozunk meg, amit valós társadalmi vitára bocsátunk a transzparencia érdekében. Szeretnénk odafigyelni a szakmai és civil szervezetek, a parlament véleményére. Már csak azért is, mert a program összesen 9 (7+2) évre szól, a megvalósítással együtt. Hangsúlyozom, hogy nem politikai szempontok szerint osztjuk el a pénzt. A kormány szerint első körben az lenne az ideális állapot, hogy az ország fejlődése ne pártpolitikai alapon dőljön el.
- Sokak szerint a Fejlesztési Tervből hiányzik az agrár-vidékfejlesztési stratégiával való kapcsolat. A program látómezejéből mintha kiesnének a vidék lényeges életminőségét és esélyegyenlőséget érintő kérdések, másrészt mintha ellentétbe kerülnének egymással a városfejlesztés és az agrár-vidékfejlesztési területek is...
- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv augusztus elsején fog megjelenni. Az agrár-vidékfejlesztési program ezzel párhuzamosan készül és szorosan össze fog kapcsolódni a mi programunkkal. Megint azt tudom mondani, hogy várjuk meg a kritikával a végleges, lezárt szövegeket. Utána persze újra fel lehet tenni ezeket a kérdéseket!
- Köszönjük a lehetőséget, élni fogunk vele. A Fejlesztési Terv 16 operatív programot tartalmaz. Ez nem teszi túl széttagolttá a feladatok végrehajtását?
- Két szempont keveredik. A hatékonyság azt diktálná, hogy egyetlen regionális program legyen, és ezen belül rugalmasan csoportosíthassunk át pénzeket. Ugyanakkor a régiókban óriási igény van a specifikus, csak az adott régióra jellemző programokra. Hiszen teljesen mást kell fejleszteni a Dél-Dunántúlon vagy Észak-Alföldön. Ez nem jelenti azt, hogy széttagolt lenne a tervezés és működtetés. Éppen ellenkezőleg: a kormány úgy döntött, hogy a 16 operatív programot egyetlen szervezetbe összpontosítja a nagyobb hatékonyság és átláthatóság érdekében.
- A program sokak szerint igen áttekinthetetlen módon foglalkozik a közigazgatási reformmal, amit indokolatlanul leszűkít a központi közigazgatásra. Milyen területen jelennek meg a programban a régiós, megyei és helyi önkormányzatok lehetőségei?
- A helyi önkormányzatok lesznek az egyik legnagyobb haszonélvezői a fejlesztésnek. Célunk az, hogy a fejlesztés és az államreform kéz a kézben járjon. A kormány továbbra is elkötelezett a közigazgatási reform, a regionális rendszer bevezetése mellett - még a parlamenti szavazás kudarca ellenére is. Bár a szavazás évekkel tolta el a gazdasági és politikai potenciállal felszerelt régiók elindulását, a kormány támogatni kívánja a régió fokozatos önállósodását és a lemaradt területek felzárkóztatását. Összevonjuk a decentralizált kormányszerveket regionális szintre és támogatjuk a kistérségek létrehozását. Maga az Új Magyarország Fejlesztési Program is régiókban gondolkodik. Ez egyébként egyezik az uniós logikával is.
- Az önkormányzatoknak lesz elegendő önrészük a pályázáshoz?
- Az unióval történő tárgyalásokon általánosan 15 százalékra alkudtuk le a minimális önrészt. Azonban egyes projektek estében ennél nagyobb is lehet az önrész.. Arra szeretnénk bátorítani, hogy a magánszféra és a helyi önkormányzatok közösen is pályázzanak egy helyi projekt esetében. De azt sem tartom abszurdnak, ha egy önkormányzat bankhitelt vesz fel az önrész előteremtésére. Erre már korábban is volt számos - jól működő - példa.
