Keresés

Kivételes helyzetbe kerülhet Magyarország

Nem olyan rossz a magyar államháztartás pénzügyi helyzete, mint ahogyan az elsőre látszik. Magyarországon 2015-ig, az IMF prognózisa szerint a vizsgált államok között egyedüliként a költségvetési helyzetben és államadósságban is javulás lehet - mondta Oblath Gábor a Költségvetési Tanács tagja.

Fel kell készülnünk a szélsőséges időjárásra

A tervek szerint a legnagyobb fűtéstámogatást kapó háztartásokat önkormányzati segítséggel feltérképezik, és szakmai támogatást nyújtanak az energiarendszer korszerűsítéséhez; a gázártámogatást pedig szociális, lakhatási támogatássá alakítanák át - mondta Bencsik János államtitkár a 48. Közgazdász-vándorgyűlésen.

A kartonbútortól a hőszivattyúig

Az egyik legismertebb hazai ökoiroda a Telenor irodaháza. Az épület tervezésénél a környezettudatosság és a fenntarthatóság elveit tartották szem előtt, például a külső terület közel hetven százaléka zöld terület maradt. Az irodaházat belülről hatalmas, világos terek, természetes anyagok használata és a kikapcsolódást és hatékony munkát egyaránt támogató, úgynevezett shared-desk rendszerű irodák jellemzik. A munkafolyamatokban főszerepet kap az elektronikus dokumentumkezelés, vagyis az itt dolgozók minden beérkező papírt digitalizálnak, a kimenő dokumentumokat pedig csak közvetlenül a kiküldés előtt nyomtatják ki. Emellett itt található Magyarország legnagyobb megújuló energiaforrást alkalmazó, geotermikus hőszivattyúkra alapozott hűtési-fűtési rendszere, amely hőszondák segítségével biztosítja a hideg-meleg vizet az épület hőmérsékletének szabályozásához. A különböző épületfunkciókat számítógéppel vezérelt, intelligens központi épületmenedzsment-rendszer irányítja. A házon napkollektorok is találhatóak, amelyekkel a csapokból folyó használati meleg víz hetven százalékát állítják elő. Bár a fent említett irodaház kiváló munkahelyet teremt az itt dolgozóknak és a környezetet is példaértékű megoldásokkal kíméli, a vállalatok többsége nem engedhet meg magának hasonló volumenű beruházást. A zöld munkahelyek kialakítása azonban kisebb anyagi ráfordítással is megoldható. Nem gondolnánk, de egy átlagos iroda máris zöldebbé tehető azzal, ha a munkatársak kikapcsolják számítógépüket vagy monitorjukat ebédszünetben, ha vízszűrő kancsókat helyezünk el az étkezőben a petpalackos ásványvizek kiváltására, ha körültekintőbben választjuk meg az iroda bútorzatát, illetve a takarítószemélyzet által használt tisztítószereket. Jó ötlet lehet továbbá a céges ajándékokat környezetbarát anyagokból elkészíttetni, ügyelni a felelősen használható irodaszerek kiválasztására, alapértelmezettként a kétoldalas, takarékos üzemmódú nyomtatást beállítani, szelektív hulladékgyűjtőket elhelyezni a közösségi terekben, esetleg mozgásérzékelősre cserélni a lámpákat a mellékhelyiségekben. Már ilyen és ezekhez hasonló apró lépésekkel csökkenhet az irodák környezeti hatása. Az irodák zölddé alakulásának ösztönzésére és a fentihez hasonló ötletek széles körű terjesztésére a KÖVET Egyesület szakértői 1999-ben kidolgozták a Zöld Iroda Programot. Ennek célja az adott szervezet irodáinak környezetközpontú fejlesztése, a működési költségek optimalizálása és a dolgozók környezettudatosságának kialakítása. Emellett a KÖVET minden évben több kategóriában díjjal jutalmazza a legzöldebb irodákat, s környezetbarát tevékenységük leírását a honlapján is elhelyezi, így a téma iránt érdeklődők sokat tanulhatnak az elismerést elnyerőktől. Érdemes tehát tájékozódni, az irodák környezeti terhelésének visszaszorítása ugyanis gyakran nem pénz, hanem ötlet és elhatározás kérdése.

Az ön cégének hány Földre lenne szüksége?

Az ökológiai lábnyom fogalma napjainkban egyre népszerűbb: az interneten számos kalkulátor található, amelyek a megfelelő adatok birtokában megadják, mekkora is a lekérdező lábnyoma, vagyis "hány Föld lenne szükséges számára". Éppen e népszerűség, illetve kalkulátorbőség miatt nehéz kiigazodni: létezik-e nemzetközileg elfogadott, egységes számítási módszer.

Új városközpont épül Sashalmon

A sashalmi piac és városközpont komplex rehabilitációja az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulhat meg, hiszen a XVI. kerület a KMOP-5.2.2/B-2f-2009-0003-as számú pályázat keretében több mint 686 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A városrész központjának rekonstrukciójával régi adósságát törlesztette a képviselőtestület, mivel a 70-es évek végén átadott csarnokos szerkezetű piac már akkor is csak átmeneti megoldásnak volt tekinthető - nyilatkozta Kozma Viktor, a Sashalmi Piac Kft. ügyvezető igazgatója.

Készül Magyarország húszéves energiastratégiája

Magyarország 2030-ig szóló energiastratégiája december 15-éig elkészül, jelenleg négy munkacsoport dolgozik a témán - mondta Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) energia- és klímapolitikai helyettes államtitkára.

Ismét lehet pályázni a Zöld Béka Díjra

A Deloitte Magyarország ebben az esztendőben is meghirdeti a Közép-európai Környezeti Jelentés Díjat, népszerű nevén Zöld Béka Díjat. A díjra Közép-Európa bármely országában bejegyzett vállalat pályázhat, függetlenül az üzleti szektortól, amelyben tevékenykedik vagy a foglalkoztatottak számától, és attól, hogy éves jelentése részeként vagy külön környezeti, illetve fenntarthatósági jelentésben mutatja be környezeti teljesítményét. A díjat azok a közép-európai vállalatok kapják, amelyek az adott év legjobb környezeti vagy fenntarthatósági jelentését készítik - mondta Reiniger Róbert, a Deloitte Zrt. környezetvédelmi tanácsadás üzletágának igazgatója. A kezdeményezés nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a régió vállalatainak éves beszámolója ne korlátozódjon a társaság üzletmenetének pénzügyi vonatkozásaira.

Ismét az IMF-hez fordul Románia

Traian Basescu román államfő mai parlamenti beszédében ismét megerősítette: Románia jövőre újabb hitelmegállapodást kénytelen kötni a Nemzetközi Valutaalappal.

Új otthonteremtési program készül

Új nemzeti otthonteremtési programon dolgoznak a szakminisztériumban - mondta Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium energiaügyi és otthonteremtési államtitkára egy szakmai konferencián. A legnagyobb eredményt a Nemzeti épület-korszerűsítési program hozhatja, amelyben a legtöbb fontos szempont - például energiamegtakarítás, munkahelyteremtés, az energiafüggőség csökkentése - együttesen érvényesül - mondta az államtitkár. Kiemelt fontosságúnak nevezte az egészségügyi épületek energetikai fejlesztését; a kormány gyorsítva akarja elindítani ezen közösségi ingatlanok felújítását. A gazdaságosan kitermelhető megújuló energiaforrásokból az éves magyarországi felhasználásnak legalább 36 százalékát lehetne fedezni az államtitkár szerint. Az energiaügyi és otthonteremtési államtitkárság legfontosabb feladata lesz az új Széchenyi terv 2014-ig érvényes tételeinek kidolgozása október végéig, párhuzamosan a hosszú távú, 2030-ig szóló stratégia kimunkálásával. A hosszú távú stratégiát november közepéig kell kidolgozni, ennek fő pillérei az ellátásbiztonság, a versenyképesség, a fenntarthatóság és a gazdaságélénkítés lesznek. A jövő év őszéig a klímapolitikai stratégiát is módosítani kell, nagyjából ekkor fogja tárgyalni a kormány és a parlament a megújulók szabályozási környezetének témáját is. Ennek eredményéül a terv szerint 2013 elejétől állhat fel az új rendszer, amihez például az intézményrendszert is át kell alakítani. Bencsik szerint a liberalizációval az árak nem csökkentek, és az áramtámogatások is főleg a befektetői profitot növelik, miközben a távfűtés elvesztette versenyképességét, és egyre mélyül az energiaszegénység. Ezért a vállalkozás szabadságának elvét tiszteletben tartva a jelenleginél erősebb állami szerepvállalásra van szükség - mondta az államtitkár. Az elsődleges nemzeti érdekek között az ellátás biztonságának növelése, az importfüggőség mérséklése, a költségek lehető legalacsonyabban tartása, az extraprofit visszaszorítása, az energiaszegénység csökkentése, a szolgáltatókkal való egyezség, illetve a környezetvédelmi megfontolások szerepelenk - hangzott el a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége által a BNV területén szervezett konferencián.