Népszavazás kellene a nyugdíjról
A miniszterelnök szerdai bejelentésének árnyékában sajátos hangulatban – a korábban jelzett kormányzati képviselők nélkül – kezdődött tegnap a Stabilitás Pénztárszövetség és a Pénzügykutató kétnapos nyugdíj-, egészségügyi és pénztár-konferenciája. A kezdetben kifejezetten sokkolt pénztári vezetők délutánra (alighanem némi külhoni tájékozódást követően) már keményen fogalmaztak. Kozek András, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja kijelentette: a szervezet elnökségének egyeztetett álláspontja szerint a kormányfő által bejelentett, majd a nemzetgazdasági miniszter által pontosított kormányzati intézkedések közvetlenül a pénztárakat tulajdonló több mint hárommillió tagot érintik kedvezőtlenül. Az eddig egyéni számlára érkező és ott havonta kamatozó nyugdíjcélú megtakarításokat ugyanis november elsejétől adminisztratív úton egy olyan „közös kalapba”, az állami nyugdíjrendszerbe irányítják át, amely jelenleg semmilyen formában nem alkalmas az egyéni számlavezetésre.
Az elnökségi tag szerint ezt a pesti grundon „einstand”-nak nevezik (a Liga szakszervezet és az ellenzék lopást emleget). A befagyasztás ugyanis nemhogy a nyugdíjak védelmét nem eredményezi, hanem éppen ellenkezőleg: a jelenleg is aktívan dolgozó, adót és járulékot fizető, 30 és 50 év közötti magyar állampolgár hosszú távú jövőjét és időskori biztonságát teszi kockára rövid távú költségvetési érdekek miatt. Ők 2011-ig összességében egyénenként havonta átlagosan 10 ezer forinttal járulnak hozzá a kormány válságkezelő lépéseihez azzal, hogy egyéni megtakarításaik a költségvetés egyenlegét javítják. Nagy Csaba, a Stabilitás elnöke kiemelte: a kialakított magánpénztári portfóliók 85–95 százalékát a nagy részvényhányadot tartalmazó növekedési teszi ki, amelyeket tízéves időhorizontra alakították ki. A rendszerbe való gyors belenyúlás így a tagok pénzére mindenképen jelentős kockázatokat hordoz.
A szövetség – kiadott közleményük szerint – minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon fel kíván lépni a kormányzat egyoldalú intézkedéseivel szemben. Aláírásgyűjtést kezdeményeznek, hogy a kormány népszavazás keretében bízza az emberekre a döntést arról, hogy mihez akarnak kezdeni az egyéni nyugdíj-megtakarításaikkal. Ezzel párhuzamosan az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat Kezelő Szervezetek Szövetsége (European Federation for Retirement Provision, EFRP) tagjaként az Európa Tanács vizsgálatát kezdeményezik.
A népszavazást a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, Kopits György is logikus eljárásnak tartaná egy ilyen horderejű kérdésben. A szakember viszont azt is hangsúlyozta: azt, hogy milyen legyen egy ország nyugdíjrendszere, társadalmi értékválasztás határozza meg, a közgazdászoknak ebbe nincs beleszólásuk. A mostani lépés csak strukturális reformokkal összekapcsolva hozna valódi változást – például az állami tb egyéni számlás rendszerének bevezetése. A fenntarthatóság érdekében – más országokban már működő gyakorlat alapján – a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjakat kellene automatikusan az állam lehetőségeihez szabni. A KT Kopits ígérete szerint már a jövő héten értékeli a mostani bejelentések hatásait.
Szerző(k):
B. Judit Varga
