Értékválasztás kérdése, hogy ki milyen átcsoportosítást hajt végre adórendszerben - így nem kíván a Költségvetési Tanács azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mennyire „igazságosak" a tervezett szja változások - mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságában. Az egyszerűsítés irányába hat, hogy a külön kulccsal adózó jövedelmek is 16 százalékkal adóznak - s új elem a kormány javaslatában a családi adóalap.
Több javaslat is az átláthatóság irányába tett lépés - ám a félszuperbruttó fokozatos megszüntetése átmenetileg ezt a folyamatot nem segíti.
A mostani javaslat eredményszemléletben 300, pénzforgalmiban 270 milliárd forintos jövedelemkiesést jelentenek 2011-ben, ami 2012-re 500 milliárd forintra növekszik.
Az átlagos adókulcs csökkentésnek hatására növekszik a háztartások jövedelme, ami a tapasztalatok szerint akár a munkaerő-intenzitás csökkentésére is ösztönözheti a munkavállalókat. Ugyanakkor ezzel ellentétes hatású a határ-adókulcs csökkentése - ugyanis ha ez, vagyis az utolsó megkeresett forint adója alacsonyabb, az további munkák vállalására ösztönözheti a munkavállalókat.
Az adócsökkentésből nem lesz többletbevétel, sőt
Az utóbbi évek alacsony adókulcsos reformjainak tapasztalatai azt mutatják, hogy nem várható a többletadóbevétel pusztán az adók csökkentéséből - hanem az adóbevételek csökkenésével kell számolni.
A most javasolt magyar rendszerhez leginkább a 2004-es szlovák adórendszer hasonlít: ott az adóbevételek hét százalékkal csökkentek, részint az alacsony adókulcsok miatt, másrészt, hogy a bruttó bérek növekedése elmaradta GDP növekedésétől. Hasonló tapasztalatokkal szolgáltak a román adórendszer átalakításai. Kivételként szolgálhat az orosz adóreform, ahol az adók csökkentésével nőttek az állami bevételek - de ez sokkal inkább köszönhető a szigorúbb adóbehajtásnak - mondta Kopits György.
A magyar tapasztalatok szerint arra lehet számítani az szja-átalakítások után, hogy növekszik a bevallott jövedelem, illetve a munkaintenzitás. A foglalkoztatás növekedése viszont nem várható, mivel az adóváltozásokat inkább a magasabb jövedelműeket érinti. Az alacsony jövedelműeknél alig változik az adókulcs - ezért komoly hatások itt nem várhatóak.
Mivel a magasabb jövedelmű háztartások a jövedelmük jelentősebb részét megtakarítják, az adócsökkentés fogyasztásra gyakorolt hatása tompított - mondta Kopits. A megnövekedett fogyasztás ennek ellenére az inflációt 0,1-0,2 százalékponttal növelheti, így a GDP 0,2 százalékkal lehet magasabb jövőre. A változtatás a versenyszektor foglalkoztatását élénkíti, 2014-ig összesen várhatóan 15 ezer fővel.
Bevételkiesések várhatók
A társasági adókulcs a tervek szerint 2013 január elsejétől a egységesen 10 százalékra csökken a jelenlegi 10, illetve 19 százalékról. Ennek következtében 2013-ben 140-160 milliárd forint bevételkiesés várható.
Az szja-csökkentések miatt kieső bevételeke ellensúlyozza a bankadó, ami nettó 160 milliárd forinttal növeli a kieső bevételeke, illetve a válságadók. A válságadókkal a fentarthatóság teljesül, ám középtávon jelentős kiigazításra van szükség - mondta Kopits.
A válságadók a bankadó és a kormány által beterjesztett 2011-es szja tervezett költségvetési hatása jövő évre 21 milliárd forintos kiesét jelent, ami 2012-ben már 350 milliárdos mínuszra nő, a válságadók kifutásával pedig már 700 milliárdos lyuk keletkezik a költségvetésben, amit a kiadási oldalon kell majd kompenzálnia a kormánynak. Amíg nem lesznek ismertek ezek az intézkedések, addig piaci bizonytalanság fennmarad - fogalmazott Kopits.
Hosszútávon rontja a nyugdíjrendszert a járulékok eltérítése
A magánpénztári tb-járulékok eltérítése újabb példája a költségvetési átláthatóság és fenntarthatóság együttes sérülésének - mondta Kopits György.
A társadalombiztosítás járulékbevételei jelentősen nőnek - az idén 60, 2011-ben pedig 385 milliárd forinttal. A kormány ugyan ígért kompenzációról - ám erről jelenleg még semmit nem tudni, pedig ez a döntés alapvetően befolyásolja a pénztártagokat, így a makrogazdasági hatásokat. Rövidtávon az intézkedés látszólag csak pozitív fiskális hatással jár, ám középtávon az egész nyugdíjrendszer fenntarthatóságát rontja. A kormány javaslatainak hatásait csak a kompenzáció ismeretében lehet értékelni. Ezért - hangsúlyozta Kopits - a kabinetnek hosszú távú hatásvizsgálatokat kell készíteni és azokat publikálni.
