A javaslat legfontosabb eleme az szja-rendszer átalakítása, amely többek között bevezeti az egykulcsos 16 százalékos adót, fokozatosan kivezeti a szuperbruttósítás intézményét és kibővíti a családi kedvezményt.
Összességében a munkát terhelő elvonások változásai 2011-ben közvetlen hatásként 310 milliárd forinttal rontják a költségvetés eredményszemléletű egyenlegét, a további években pedig ez a hatás először 500, majd tartósan közel 800 milliárd forintra emelkedik.
Az egyéb adókat érintő javaslatok az első két évben 50 milliárd forinttal javítják az egyenleget, 2013-2014-ben viszont ezt a hatást a társasági adó kulcsának csökkentése átfordítja 100 milliárd forintos egyenlegromlásba. Mivel a pénzügyi szervezetek különadójának pontos szabályait is ez a javaslat tartalmazza, ez (a társasági adóból való levonhatóságot figyelembe véve) további 162 milliárd forint egyenlegjavulást okoz 2011-ben.
A törvényjavaslat jelentős közvetett hatásai
A személyi jövedelemadó csökkentése a KT szerint ösztönzi a munkakínálatot, emeli a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét és a fogyasztást, áttételesen pedig a gazdaság növekedését és a foglalkoztatottságot. Az adó által kiváltott nettó jövedelem-növekedésnek azonban egy része megtakarításokban is lecsapódik.
A társasági adó 2013-as csökkentése egyértelműen növeli a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját és a foglalkoztatottságot. Összességében a vásárolt fogyasztás növekedése 1,1 illetve 0,7 százalékponttal, a GDP növekedése pedig 0,2-0,2 százalékponttal gyorsul 2011-2012-ben, miközben a versenyszektor foglalkoztatottsága 2014-ig 0,5 százalékkal (körülbelül 15 ezer fővel) bővül.
A beruházások növekedése kezdetben kissé lassul, majd a 2013-ban esedékes társaságiadó-csökkentés hatására jelentősen, közel egy százalékponttal gyorsul. Ezek a makrogazdasági hatások áttételesen javítják a költségvetés egyenlegét az első évben körülbelül 50 milliárd forinttal, a további években pedig 90-120 milliárd forinttal.
A javaslat teljes hatása a költségvetés pénzforgalmi egyenlegére így minden évben negatív, ezért a kötelező ellentételezés elvét nem teljesíti. Ha a törvény betűjével ellentétben figyelembe vesszük a már elfogadott ágazati különadók várható hatását (T/1374. számú elfogadott törvényjavaslat), akkor a követelmény 2011-re teljesül, de középtávon a fenntarthatóság megőrzéséhez további, jelentős intézkedések szükségesek.
A két törvénycsomag együttes hatásaként az egyenleg már 2012-ben is mintegy 200 milliárd forinttal romlik, 2013-ban és 2014-ben viszont már nagyságrendileg 700 milliárd forint az elmaradás az alappályához képest.
