Keresés

Felszámolják a Pannónia Egészségpénztárt

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) visszavonta a pécsi Pannónia Egészségpénztár tevékenységi engedélyét és a pénztár működését 180 napra, de legfeljebb a felszámolás kezdő időpontjáig felfüggesztette. A határozat szerint a pénztár a vizsgálat során nem tudta a vizsgált időszakra vonatkozó főkönyvi kivonatot és főkönyvi kartont bemutatni, majd ezek csatolása után a könyvelést alátámasztó bizonylatokat nem juttatta el a felügyelethez. A pénztár ezt észrevételében azzal indokolta, hogy egy másik egészségpénztárral tervezett egyesülése a könyvelés késlekedése miatt meghiúsult, a tagok átlépése és kilépése azonban az eredeti terveknek megfelelően folytatódott. A pénztár november 14-én megtartott közgyűlésére a taglétszám 27 főre csökkent, ezért a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről döntöttek. A PSZÁF szerint azonban a feltárt hiányosságok miatt a végelszámolás szabályszerű lefolytatása nem lehetséges, ezért döntött a felügyelet a pénztár felszámolásának kezdeményezéséről.

Tagtoborzási remények

A kasszák a szektor további növekedésére számítanak, a pénzügyi felügyelet statisztikája viszont azt mutatja, hogy az egészségpénztárak fennállása óta – először az idén – csökkent az ide belépett tagok száma.

Bonyolódó pénztári adminisztráció

Több - egészségpénztárakra vonatkozó - jogszabályi változás is várható jövőre, ezek hatását azonban egészen eltérő módon ítélik meg az egyes kasszák.

Szervezkedő egészségkasszák

Lapunk információi szerint az egészségpénztárak nem nyugodtak bele abba, hogy az adótörvények jövőre a szektor számára kedvezőtlenül változzanak. Ezen a területen elvben több érdekvédelmi tömörülés is létezik, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezek igen csekély lobbitevékenységet képesek kifejteni. Éppen ezért valószínűleg újraélesztik majd az 1996-ban alakult, munkáját azonban már több éve nem végző Magyar Önkéntes Egészségpénztári Szövetséget. Erre utalhat az is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) megállapodást kötő kasszák között több olyan is akad, amely korábban az előbbi szövetségbe tartozott. Az a kilenc egészségpénztár egyébként, amely az OEP-pel közösen szerződött, taglétszám szempontjából a piac mintegy harmadát jelenti. A megállapodás – mint arról sajtótájékoztató keretében tájékoztattak – az egészségmegőrző programok mellett kitér például a jogalkotási közös gondolkodásra is. Ennek talán az egyik első lépése lehet, hogy – mint arra már akadt korábban is példa – a költségvetési törvény módosítási javaslataként megpróbálják „korrigálni” az adótörvényt. Ez már csak azért is logikus lenne, mert az előgondoskodási forintokat gyűjtő nyugdíjpénztárakra, de a tervek szerint ennek egyéni számláira („negyedik pillér”) is egyedi összeghatár vonatkozna, így csak az egészségpénztárak kezelése szenvedne hátrányt.

Az egészségpiacon most a patikakártya a legolcsóbb (x)

A Patikapénztár ajándék-akciójának az a lényege, hogy a pénztár minden novemberi befizetésből 3,2%-ot von az eddig megszokott 8-14%-kal szemben. A pénztár tájékoztatása szerint ez az intézkedés 20-22 millió forint költséget spórol meg tagjainak, valamint az akció vonatkozik a kártyadíjra is, így most a 3500 forintos belépés 176 forintba kerül.

Érvényesülnie kell az ár–érték aránynak

– Tudomásom szerint az Ernst & Young foglalkozott az egészségpiaccal is. Nálunk évek óta közbeszéd tárgya az igazi egészségügyi reform, de még mindig nem világos, kikre és milyen területen lehet számítani, ha valóban beindulnak a változások. Ön hogyan látja a magyar helyzetet? – Híve vagyok a piaci típusú, hatékony egészségügyi szolgáltató rendszer kialakulásának. Véleményem szerint nagyon sok pénz folyik el hiábavalóan a jelenlegi, nem transzparens finanszírozási rendszerben. Az egészségügy a betegeket kell hogy szolgálja, megfelelő színvonalon. Az egészségügy egy olyan szolgáltatás, ahol ma az ár–érték arány nem érvényesül. Ezen, valamint a társadalom gondolkodásán is javítani kell, annak sikeresebb és hatékonyabb működtetése érdekében. – Egyre jobban terjed az a nézet, hogy az egészségpénztárak – a nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan – kiemelt szerepet játszhatnának az egészségügy átalakításában. Cégüknél milyen arányú az alkalmazottak egészségpénztári tagsága, a belépésnél mekkora szerepet játszanak az adókedvezmények? – Az Ernst & Youngnál erősen pénzügyi beállítottságú, folyamatosan mérlegelő, magas képzettségű emberek dolgoznak, így érthető, hogy tudatosan használják az elérhető kedvezményeket. – Két évvel ezelőtt munkáltatóként miért éppen a Patikapénztárt választották partnerül? – Az a hatékonyság, amivel a Patikapénztár ügyfeleit kiszolgálja, nyilvánvalóan nagy szerepet játszott abban, hogy cégünknél, ahol az emberközpontúság fontos érték, mindenki belépjen és a dolgozók saját igényeik szerint használják a kártyát. A pénztár tagjává váló munkavállalók a pénztár szolgáltatását több mint 970 helyen, 3–35 százalékig terjedő szolgáltatói kedvezményekkel vehetik igénybe. Úgy gondolom, hogy a kasszával kialakított kapcsolat révén olyan lehetőség nyílt meg a munkatársak számára, amelyet ők és családjuk is komolyan hasznosíthatnak. Nálunk a családban három patikakártya van. – A Patikapénztár Új Pillér néven új egészségkasszát alapított. Ön szerint feltétlenül szükséges két egészségpénztár, nem lett volna jobb, ha a Patikapénztár nyugdíjpénztár alapításába fog? – Az Új Pillér prémium termékként egészíti ki a patikakártya előnyeit. Ez magasabb havi befizetést és alacsonyabb működési költséget jelent. Az egészségpénztári piac most alakul ki, és az emberek befektetéseiket legalább olyan szívesen tartják egészségpénztárban, mint nyugdíjpénztárban. A hosszabb időre lekötött összegek után személyijövedelemadó-kedvezmény jár, ez a szabályozás segíti a piac kialakulását. Az Új Pillér egészségpénztár az önkéntes nyugdíjpénztár mellett a hosszú távú megtakarításokat segíti.

Alaposan felértékelődhetnek az egészségpénztárak

A száz lépés programban néhány, az egészségügyre vonatkozó elem már ezen a területen is egyértelműen az öngondoskodás jövőbeni felértékelődését jelzi.

Patikapénztári hírek

Új kártyahálózat Több kártyaelfogadó hálózat működik Magyarországon. A Patikapénztár indulásakor, 1999-ben a K&H Bankkal kötött elfogadói szerződést. 2003 szeptemberében azután a kassza az OTP Bankkal is szerződött, most pedig arra készülnek, hogy a palettát teljessé téve, a Takarékbankkal is tető alá hozzanak egy ilyen megállapodást. Ennek a lépésnek első látásra inkább elvi, mint gyakorlati a jelentősége, hiszen a Takarékbank hálózatához az országban 30–50 elektronikus kereskedői terminál (POS) tartozik, a Patikakártyát pedig a tagok jelenleg 2027 ilyen berendezésnél használhatják. Persze nyilvánvalóan nem mellékes szempont, hogy a Takarékbank az integrált takarékszövetkezetek ernyőbankja. A Patikapénztárhoz – tudtuk meg – már eddig is több takarékszövetkezet csatlakozott, a Takarékbankhoz fűződő szorosabb kapcsolat pedig a jövőben akár fel is gyorsíthatja ezt a folyamatot.

Megállapodás az OEP-pel

Az Országos Egészségpénztár (OEP) és több önkéntes egészségpénztár nemrégiben megállapodást írt alá, amely kiterjed a jogszabályok előkészítésében való együttműködésre is. Ennek keretében konkrét cselekvési programot dolgoznak ki a szív- és érrendszeri és a daganatos betegségek visszaszorítása érdekében. Együtt igyekeznek csökkenteni a mozgásszervi betegségek és az ezekből adódó szövődmények fellépését, törekednek az egészségtudatos magatartás erősítésére. Az együttműködés keretében a felek – persze az adatvédelmi előírásokat is szem előtt tartva – segítik egymás működését a rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzésével. Az elemzések célja, hogy a pénztárak az általuk finanszírozott szolgáltatásokra vonatkozó információkkal segítsék a társadalombiztosítás ellátási alapcsomagjainak pontosabb meghatározását, a népegészségügyi program részletes céljainak kijelölését. Az OEP pedig saját adatbázisára támaszkodva olyan információkat nyújt, amelyek segítik a pénztártagok számára készülő egészségterv tartalmi összeállítását, a pénztártagok egészségügyi szolgáltatási igényeinek értékelését. A pénztárak és az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolat fejlesztése érdekében az OEP tájékoztatást nyújt a vele szerződött szolgáltatók köréről. A szerződést eddig az egészségpénztárak közül az adóhivatali dolgozókat tömörítő Adoszt, a Dimenzió, az Erste-Harmónia, az Évgyűrűk, a Test-Vér, a Tempó, a Provita és a Patikapénztár írta alá. A Patikapénztár a szerződéstől azt várja, hogy az OEP szakmai segítségével a közeljövőben induló önkéntes pénztári prevenciós programokat a tagok egyre többen veszik igénybe. Hosszú távon az együttműködés csökkenti az OEP gyógyító kiadásait, hiszen várakozásaink szerint az egészségesebb lakosság ritkábban veszi igénybe az állami ellátást – hangsúlyozta Horváthné Soós Katalin, a Patikapénztár igazgatótanácsának elnöke