A kormány 21, az egészségügyre szánt lépései közül az „ellátások fedezetének biztosítása”, valamint a „biztosítási elv erősítése” fejezetekben foglaltak következetes végrehajtása szakértők szerint a jövőben azt eredményezheti, hogy csak azok vehetik igénybe az Országos Egészségpénztár (OEP) szolgáltatásait, akik fizetik az egészségbiztosítási járulékot. Az intézkedések további következménye lehet, hogy meghatározzák, az állam milyen ellátási csomagokat biztosít. Ebből egyértelműen az következik, hogy az ezekből kieső szolgáltatásokat a jövőben saját zsebből kell fizetnünk. Többen tartanak attól, hogy így kialakulhatnak az Angliában jól ismert várólisták is, ahol a nem életmentő beavatkozás elvégzése a rendelkezésre álló forrásoktól függően hónapokkal is kitolódhat. (Ez a jelenség persze már ma sem ismeretlen a magyar betegek számára, de most inkább lokális és időszakonkénti, semmiképpen sem a rendszer működéséből fakadó belső jellemző.)
Az önkéntes egészségpénztárak ebben a helyzetben a finanszírozás kulcsszereplőivé válhatnak, hiszen az adókedvezménnyel támogatott munkáltatói és egyéni befizetés – építve az öngondoskodásra – mindenki számára elérhetővé teszi az egészséges életet. Az önkéntes pénztárak jelenleg 450 ezres tagsággal rendelkeznek, az első három negyedévben 15–20 milliárd forintnyi forrást juttattak az egészségügynek. Ez a szám különösen az 1,2 millió önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám ismeretében jelentős, vagyis az egészségpénztárak gyors ütemben zárkóznak fel a nyugdíjpénztárak mögé. Más adatot kiemelve: 2004-ben az egészségpénztárak nominális értéken az OEP kifizetéseinek 1 százalékával megegyező pénzügyi forrást jelentettek a magyar ellátó rendszernek. Ez az arány ugyan még igen alacsony, de a mögötte álló értéknél az elmúlt évek során dinamikus volt a növekedés.
A kasszák finanszírozási szerepe nyilvánvalóan a jövőben is nőni fog, de az értékelésnél arról sem szabad elfeledkezni, hogy az egészségpénztárak fő célja a prevenció. A jobb egészségi állapot pedig szinte ki sem fejezhető hasznot hajt, mivel ennek köszönhetően nemcsak az OEP kiadásai csökkennek, a termelékenység is javul, sőt ez a GDP alakulására sem marad hatástalan.
Az egészségpénztárak már megalakulásuk óta egyéni egészségszámlákat vezetnek tagjaik számára, ami a rendszer áttekinthetőségét biztosítja (az OEP ilyen jellegű nyilvántartás bevezetését most tervezi.) A prevenciós szolgáltatások után igénybe vehető százalékos adókedvezmény bevezetésével az emberek várhatóan fokozottabb figyelmet fordítanak egészségi állapotuk megőrzésére, így kevesebb alkalommal veszik igénybe az állami ellátórendszert, ezzel is segítve az egészségügyi alap egyensúlyának megőrzését, esetleg a fizetendő járulékok mértékének csökkentését.
A Pénzügyminisztérium azzal a lépéssel, hogy az egészségpénztári számláról a legalább 24 hónapra lekötött összegre további 10 százalék szja-kedvezményt tett lehetővé, újabb forrásokat biztosított a mindenkori egészségügyi reformhoz. A lekötéssel járó kedvezményeket az egészségpénztárak tagjai még nem ismerték fel (felmérések szerint a 10 millió forintot nem haladhatja meg a lekötött pénzösszeg a szféra egészében), aminek – a Patikapénztár igazgatója, Lukács Marianna szerint – egyik oka lehet az egészségpénztáraknak a nyugdíjpénztárakhoz képest magasabb költséghányada. A Patikapénztár novemberi ajándékakciója kísérlet arra, hogy a jelentősen csökkentett költséghányad további forrásokat von-e be a rendszerbe.
B. Judit Varga