Keresés

Pénzmenekítésbe kezdtek az egészségpénztári tagok?

Az egészségpénztárak egyöntetű véleménye szerint a sok, gyakran változó adminisztratív előírás felesleges többletkiadásokkal jár, miközben az elbizonytalanodó tagság egyre több pénzt vesz ki a rendszerből. A további szigorítástól való félelem az állampapírban tartott 30-40 milliárd forint lassú fogyását is okozhatja.

Aggódhatnak az egészségpénztári tagok

A sportszolgáltatásra adómentesen fordítható kiadásokat évente pénztártagonként a minimálbér összegére korlátozná a kormány. Az idén rosszul járhat, aki előre hozta költéseit.

A PM visszavág

Nem sokáig örülhettek az egészségpénztárak annak, hogy a mai parlamenti szavazást követően enyhül a tagok költési lehetőségeivel kapcsolatos kormányzati szigor. Mint ismeretes, néhány kiadást a törvény június 1-jétől csak adófizetés terhe mellett tett lehetővé. A sportszolgáltatásra végül adómentesen fordítható kiadásokat ugyanis egy a Pénzügyminisztériumban (PM) most készült kormányrendeletben évente pénztártagonként a minimálbér összegére korlátoznák. Ezzel néhány szakember értelmezése szerint a családtagokat eleve kizárják a rendszerből. Egyetlen jó hír, hogy az idén ez az összeghatár csak a módosítás alkalmazását követő (június 1-je utáni) időszakban felmerülő támogatásokra vonatkozik. Ez nem elhanyagolható fejlemény, hiszen a június 1-jei – a jelen körülmények között ebben a formában nem életbe lépő – szigorításra néhány egészségpénztárnál a tagok jelentős előrehozott költéssel reagáltak. A Vitamin Egészségpénztár alkalmazottai hétvégeken is dolgoztak, hogy a megtízszereződött számlamennyiséget ellenőrzött módon, határidőn belül ki tudják egyenlíteni. A Dimenzió Egészségpénztár tagjai az úgynevezett életmódjavító szolgáltatásokra mintegy háromszor annyit adtak ki, mint korábban. Ugyanekkora növekedésről számolt be lapunknak az Aranykor Egészségpénztár is. Az OTP egészségkasszájánál 2007 első negyedévében az előző év utolsó negyedéhez képest a sportot mint szolgáltatást és a sporteszköz-vásárlás támogatását majdnem kétszer annyian és duplázódó értékben vették igénybe. A PM-ben készített kormányrendelet tervezetében egyébként a költési korlát meghatározása mellett rögzítik azt is, hogy mit tekintenek sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásoknak. Ez elsősorban pálya-, uszoda-, terem-, illetve foglalkozáson részvételre jogosító bérlet lehet. Kizárt viszont az utazás, a szállás, a sportruházat és az étkezés költsége – kivéve a fogyatékkal élőket, esetükben ugyanis még a kísérőik szállásköltései is elszámolhatók. A kormányrendelet meghatározza azt is, hogy rekreációs üdülésnek (ami az adómentes költési lehetőségek között maradt) csak bejegyzett wellnesshotelben való tartózkodás minősíthető. Az is csak akkor, ha a szállodai szolgáltatáshoz egészségügyi ellátás is kapcsolódik. A jogszabályalkotók nem bíznak a tagok racionális magatartásában, de a pénztárakban sem, ezért túlszabályoznak – vonta le a következtetést Lehoczky László, az MKB pénztárainak vezetője. Ő eleve számított arra, hogy a kormányrendeletben újabb korlátok lesznek. A legfontosabb probléma Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke és a Patikapénztár vezetője szerint, hogy a szigorítások üzenete az, hogy az egészségmegőrző, a jövőbe most befektető szolgáltatásokat rövidlátó pénzügyi megtakarításnak álcázott szempontok határozhatják meg. Bolvári László, az egészségpénztárak másik szövetségének (Eposz) elnöke úgy látja, hogy az adóév közbeni módosítás számos kérdést vet fel, amit még a pénztári vezetésnek is tisztáznia kell, mielőtt hozzányúl a szabályzatokhoz, tájékoztatja a tagokat, szolgáltatókat.

Elkerülhetetlen beárazni az egészségügyi szolgáltatásokat

Bármilyen döntés születik is a biztosítási reform vitájában, a Dimenzió Biztosító Csoport részt kíván venni az egészségbiztosításban. A társaság szerint a politikai döntésnél is sokkal fontosabb azonban, hogy legyen egy jól meghatározott biztosítási alapcsomag, és hogy tudják az emberek, mennyibe kerül egy adott egészségügyi szolgáltatás.

Mégis független marad a Tempo?

Lapunk információi szerint kútba eshet az egészségpénztári szektor legjelentősebb fúziója (NAPI Gazdaság, 2007. március 26., 4. oldal). Az Uniqa után ugyanis most aligha kerül sor a Tempo Egészségpénztár (Ep.) Axába olvadására. Az ügylet – szokatlan módon – egyszerűen „elhalni látszik”. A Tempo vezetője, Busa Klára lapunk érdeklődésére szűkszavúan annyit volt hajlandó közölni, hogy a fúzió nem szerepel napirenden. Az Axa Biztosítónak a Tempo áprilisi közgyűlése óta semmilyen hivatalos információja nincs a pénztár további szándékáról – tudtuk meg Gecser Ottótól, az Axa vezérigazgató-helyettesétől. Az április végi küldöttgyűlésen, amely eredetileg az Axába olvadásról szólt volna, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a kasszánál tartott célvizsgálata után hozott határozatát ismertették – a felügyelet előírásának megfelelően. A PSZÁF a pénztár működésével kapcsolatban meglehetősen súlyos kifogásoknak adott hangot. Ezek közé tartozik például, hogy a Tempo működésének finanszírozása tavaly többször került veszélybe, a fizetőképesség fenntartása csak a likviditási tartalék folyamatos felhasználása révén volt lehetséges. A kassza kötelezettségeit nemegyszer késedelmesen teljesítette, lejárt határidejű számláit nem tudta kifizetni. A bajok orvoslása érdekében a Tempo működési költségét nyolc százalékról (korábban ez volt hét százalék is) tizenkettőre emelték (ennyivel kevesebb jut tehát a tagok egyéni számlájára), de a felügyelet ezt az intézkedést sem tartotta elegendőnek. Ilyen körülmények között azonban a függetlenség megőrzése – a Tempo azon kevés piaci szereplő egyike, amely nem kötődik egyetlen nagy pénzügyi csoporthoz, de nagyobb munkáltatóhoz sem – nem tűnik igazán megnyugtatónak. Busa azonban, aki jelenleg az alap- és a szolgáltatási szabályzat módosításával van elfoglalva, nem érzi problémásnak a helyzetet, a pénztár létszáma pedig folyamatosan nő.

Ahány pénztár, annyi szokás

B.Varga Judit A pénztárak egyre jelentősebb összeget kénytelenek tagszerzésre fordítani - ismerte el lapunknak Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár elnöke. A szakember szerint ezek a kiadások az egyéni számlák nagyságával együtt nőnek, bár - szerencsére - az átlépők száma nem emelkedik ennyire dinamikusan. Fórizs szerint úgy tűnik, a tagok felismerték: sok pénztárváltással csak az üzletkötők járnak jól. Nagyon nehéz meghatározni - tette hozzá -, mi az a határ, ami felett a jutalékok már piacrombolónak számíthatnak. A közvélemény számára azért is megítélhetetlen ez a kérdés, mert a jutalékokról a piaci szereplők általában mélyen hallgatnak. Azutóbbi időben egyetlen konkrét számról sikerült lapunknak éresülni: az MKB Egészségpénztár (Ep.) 400 millió forintot ajánlott a Tempo tagságért, amit ebben a szektorban meglehetősen borsosnak minősítettek. Az MKB-pénztárak vezetője, Lehoczky László ehhez csak annyit fűzött: lehet az összeget magasnak tartani, de az is tény, hogy nem volt elegendő (a Tempo a jelenlegi ismereteink szerint az Axa kasszájába olvadhat be). Lehoczky persze azt is hangsúlyozta, hogy a tagszerzési jutalék nagyságát több tényező is jelentősen befolyásolja. A jó munkáltatói partnerek, a piacvezető szerep, de önmagában a 100 ezres tagság túllépése is elegendő ok lehet a felárra. Hozzátette azonban, hogy a szigorítások (különösen a munkáltatói befizetések nagyságának, valamint a felszámítható költségeknek a korlátozása) biztosan határt szabnak majd a jutalékoknak. A korlátozások egyúttal azt is eredményezhetik, hogy a jutalékot soha nem fizető kisebb kasszák helyzete is nehezebbé válik. A Patika Egészségpénztár vezetője, Lukács Marianna elmondta: az egészségpénztáraknál nem lehet irányadó jutalékról beszélni, hiszen még nem mentek végbe jelentősebb beolvasztási tranzakciók (eddig csak az Uniqa fuzionált az Axával, de abban a külföldi tulajdonosi érdekek is közrejátszhattak). A pénztári szektorok között lényeges különbséget jelent, hogy míg a nyugdíjkasszák esetében a beléptetési és a vagyonarányos speratív (folytatólagos) jutalék is gyakorlat, utóbbi az egészségpénztáraknál elképzelhetetlen lenne. Az egészségkasszák vagyona ugyanis a rendszeres költés és a folyamatosan szigorodó befizetési korlátok miatt akár el is olvadhat. A Patikánál egyébként az új tagság kétharmadát szerzik ügynökök. Nekik egyszeri jutalékot fizetnek, amit a kártyadíjból (ez a kasszánál négyezer forint) gazdálkodnak ki. Az extra akciók, például a kártyadíj elengedése esetén az alkuszokkal külön megállapodást kötnek. Az allianz Hungária Nyugdíjpénztárnál - tudtuk meg - az üzletekért, tagszervezésért kifizethető összeget az érdekeltségi szabályzat tartalmazza, amelynek az adatai azonban nem publikusak. Hngsúlyozták viszont, hogy a pénztáraknál szigorúan szabályozott a költségek elszámolása, a befizetett tagdíjakból a működési tartalékra jutó rész az, amelyből a kiadásokat finanszírozni lehet. Az Allianz szakemberei szerint az említett 400 millió forintos jutalék (a Tempo 56 ezres tagságáért) nem megszokott, de nem is kiemelkedő. Az 1996 óta indult több mint 300 pénztár nagy része beolvadt más pénztárakba, és úgy vélik, ezek kapcsán hasonló nagyságrendű kifizetések történhettek.

Egészségbiztosítási reform: vegyes a modell

Az egészségbiztosítási vegyes modellt ismertette az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára, Baraczka Mariann a PSZÁF által rendezett konferencián, Siófokon.

Egészségbiztosítási reform: vegyes a modell

Az egészségbiztosítási vegyes modellt ismertette az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára, Baraczka Mariann a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által rendezett konferencián Siófokon. Az Országos Egészségpénztár (OEP) egyik részéből alakulna ki az állam által kezelt Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alap (ENKA), amely továbbra is felügyelné az adóhivatal által beszedett, illetve a költségvetésből befolyó forrásokat. A biztosítók a biztosítottak után megállapított (nem, kor és egészségi állapot alapján korrigált) fejkvótát kapnák meg. Az OEP másik részéből jönne létre az Állami Egészségbiztosító. Induláskor mindenki ide tartozna, váltási kötelezettség nélkül. A magánbiztosítók szabályozott versenyzésére az alapellátás területén is megadnák a lehetőséget. Döntés, érdemi munka csak azután lehetséges – hangsúlyozta az államtitkár –, ha eldől, milyen modell valósul meg. Ebben az egyetlen kérdésben egyébként láthatóan teljes az egyetértés a tárca és a biztosítók között. A Generali-Providencia igazgatósági tagja, Paál Zoltán előadásában felhívta a figyelmet: az üzleti szervezetek számára nem elhanyagolható, hogy az új rendszerben miként kezelik majd a szolgáltatók eddig felhalmozott mintegy százmilliárd forintnyi adósságát vagy a finanszírozásban jelenleg nagyvonalúan mellőzött amortizációt. Szerinte tudomásul kell venni: az egészségügyi kiadások az elöregedés és a technikai fejlődés miatt folyamatosan nőnek. Holló Imre, az EIB szakértője kiemelte, hogy a minisztérium 100–150 milliárd forintnyi befektetést vár a biztosítóktól. Holló szerint Európában versenyző üzleti biztosítók kizárólag Hollandiában vannak, Németországban ez a lakosság tizedének állhat rendelkezésére. Nemzetközi tapasztalatok szerint ahol dominánssá vált a magánbiztosítás, ott a teljes egészségügyi költségek (de külön a közkiadások is) mindenütt nőttek.

Harc az első helyért

Még nem is került igazán sínre az egészségpénztári szektor legjelentősebb hármas fúziója (NAPI Gazdaság, 2007. március 26., 4. oldal), de úgy tűnik, az egyesülés után a dobogó első fokáról leszoruló OTP Egészségpénztár máris harcba szállt pozíciója megőrzéséért. Május 8-án ugyanis a kassza taglétszáma – mint arról lapunkat tájékoztatták – Magyarországon elsőként elérte a százezer főt. A százezredik szerencsés pénztártag az OTP Travel jóvoltából egy wellnesshétvégére jogosító ajándékkártyát vehetett át a pénztár debreceni fiókjában. Elgondolkodtató, hogy ezzel az OTP Ep. az Axa–Uniqa–Tempo fúzió nyilvánosságra kerülése előtti állapothoz képest 14,5 százalékos létszámbővülést mutathat fel. Ez pedig a jelenlegi egészségpénztári piacon kifejezetten kirívónak látszik. Az egyesített pénztáraknál számításaink szerint mintegy négyszázalékos ilyen szempontból a növekedés, tavaly év végén a három kasszához 122,6 ezer tag tartozott. Studniczky Ferenc, az OTP Ep. ügyvezető igazgatója az előrelépést persze nem ilyen okokkal magyarázza. Szerinte a kassza azzal nyert, hogy proaktív fejlesztésekkel, újabb kedvezményekkel és szolgáltatások bővítésével jelent meg. Ilyen az egészségkártyát elfogadó helyek számának folyamatos növelése (míg 2004-ben még csak 25, 2007-ben már 3,3 ezer terminál állt a tagok rendelkezésére), az év elején bevezetett társkártya, az életvezetési tanácsadás nyújtása vagy a szolgáltató partnerek számának növelése. Utóbbinak fontos állomása volt a Sportkórházzal kötött partnerségi megállapodás, amelynek keretében elérhetővé válnak számukra az országos sportorvosi hálózat szolgáltatásai is. Kiemelt kórházi szolgáltatói partnert eddig egyetlen kassza – a Dimenzió – tudott felmutatni, de esetében a kezdeményezés nem hozta meg a várt sikert. A helyzet az OTP Ep.-nél borítékolhatóan másként alakul majd. A szektorban többen is úgy vélik, hogy ha ezt elhatározza, akkor az OTP Ep. az egyesített kasszákkal szemben is képes lesz majd megőrizni első helyét. A harc eredményeként azonban nyilvánvalóan még koncentráltabbá válhat a piac. A pénzügyi felügyelet adatai alapján ugyanis kiszámítható, hogy a múlt év végén az öt legnagyobb pénztár már a tagok több mint 61 százalékát tömörítette.