Eszerint az Országos Egészségpénztár egyik részéből alakulna ki az állam által kezelt Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alap, amely felügyelné az adóhivatal által beszedett, illetve a költségvetésből befolyó forrásokat. A biztosítók a biztosítottak után megállapított fejkvótát kapnák meg. Az OEP másik részéből jönne létre az Állami Egészségbiztosító. Induláskor mindenki ide tartozna, váltási kötelezettség nélkül. A magánbiztosítók szabályozott versenyzésére az alapellátás területén is megadnák a lehetőséget. Az államtitkár szerint elsősorban azt kell eldönteni, hogy milyen modell valósul meg. A Generali-Providencia igazgatósági tagja, Paál Zoltán szerint az üzleti szervezetek számára nem elhanyagolható, hogy az új rendszerben miként kezelik majd a szolgáltatók eddig felhalmozott mintegy százmilliárd forintnyi adósságát vagy a finanszírozásban jelenleg nagyvonalúan mellőzött amortizációt. Holló Imre, az EIB szakértője kiemelte, hogy a tárca 100-150 milliárd forintnyi befektetést vár a biztosítóktól. Nemzetközi tapasztalatok szerint ahol dominánssá vált a magánbiztosítás, ott a teljes egészségügyi költségek (de külön a közkiadások is) mindenütt nőttek.
