Az egészségbiztosítási vegyes modellt ismertette az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára, Baraczka Mariann a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által rendezett konferencián Siófokon. Az Országos Egészségpénztár (OEP) egyik részéből alakulna ki az állam által kezelt Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alap (ENKA), amely továbbra is felügyelné az adóhivatal által beszedett, illetve a költségvetésből befolyó forrásokat. A biztosítók a biztosítottak után megállapított (nem, kor és egészségi állapot alapján korrigált) fejkvótát kapnák meg. Az OEP másik részéből jönne létre az Állami Egészségbiztosító. Induláskor mindenki ide tartozna, váltási kötelezettség nélkül. A magánbiztosítók szabályozott versenyzésére az alapellátás területén is megadnák a lehetőséget. Döntés, érdemi munka csak azután lehetséges – hangsúlyozta az államtitkár –, ha eldől, milyen modell valósul meg. Ebben az egyetlen kérdésben egyébként láthatóan teljes az egyetértés a tárca és a biztosítók között. A Generali-Providencia igazgatósági tagja, Paál Zoltán előadásában felhívta a figyelmet: az üzleti szervezetek számára nem elhanyagolható, hogy az új rendszerben miként kezelik majd a szolgáltatók eddig felhalmozott mintegy százmilliárd forintnyi adósságát vagy a finanszírozásban jelenleg nagyvonalúan mellőzött amortizációt. Szerinte tudomásul kell venni: az egészségügyi kiadások az elöregedés és a technikai fejlődés miatt folyamatosan nőnek.
Holló Imre, az EIB szakértője kiemelte, hogy a minisztérium 100–150 milliárd forintnyi befektetést vár a biztosítóktól. Holló szerint Európában versenyző üzleti biztosítók kizárólag Hollandiában vannak, Németországban ez a lakosság tizedének állhat rendelkezésére. Nemzetközi tapasztalatok szerint ahol dominánssá vált a magánbiztosítás, ott a teljes egészségügyi költségek (de külön a közkiadások is) mindenütt nőttek.
B. Judit Varga