Keresés

„Az úttörőket gyakran sújtja bizalmatlanság”

A Patika Egészségpénztár hat évvel az önkéntes pénztárak létrehozását megengedő törvény megszületése után, de így is úttörőként indult el a piacon, a kassza életre hívója, Lukács Marianna pedig ma már kötelező egészségpénztári belépésen gondolkodik.

Egészségbiztosítás: kérdéses maradt a területi felosztás

A koalíciós pártok delegációinak a tegnapi többórás egyeztetésen sem sikerült konszenzusra jutniuk az egészségbiztosítási reform egyik legfontosabb kérdésében, vagyis hogy az újonnan alakuló egészségpénztárak régiós vagy kistérségi alapon szerveződjenek-e.

Egészségbiztosítás: kérdéses maradt a területi felosztás

A koalíciós pártok delegációinak a tegnapi többórás egyeztetésen sem sikerült konszenzusra jutniuk az egészségbiztosítási reform egyik legfontosabb kérdésében, vagyis hogy az újonnan alakuló egészségpénztárak régiós vagy kistérségi alapon szerveződjenek-e. A találkozón a szocialista pártot Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó és Kökény Mihály képviselte, az SZDSZ-t Kóka János, Horn Gábor, Horváth Ágnes, Eörsi Mátyás és Béki Gabriella. A politikusok összesen kilenc kérdést igyekeztek tisztázni, ezek többségét értesüléseink szerint sikerült megnyugtatóan lezárni. A két párt képviselői megegyeztek például a pénztáralapítás jogszabályi hátterének szövegében, ami egyértelműen és egységesen meghatározza majd azt is, hogy az egyes pénztárak milyen szolgáltatásokat nyújthatnak az ügyfeleik számára. Abban is megállapodtak a résztvevők, hogy a járulékfizetés egységes marad. Lapunk úgy tudja, a törvénytervezet elkészítésének augusztus 25-i határidejéig pártelnökök bevonásával történő politikai egyeztetés nem lesz, ám szakértői szinten folytatják a tárgyalásokat. Ha sikerül konszenzusra jutni a területi felosztásról, akkor a parlament őszi ülésszakának kezdetén napirendre tűzhetik a javaslat általános vitáját. A kockázatnak ára lesz A biztosítók mindenesetre az elmúlt hónapokban egyértelművé tették: a politikai helyzet bizonytalansága miatti kockázatot valami módon kénytelenek lesznek "beárazni". A július 1-jén kötött koalíciós megállapodás a biztosítóknak nem nyújt elegendő garanciát a rendszerbe lépéshez, ráadásul az egyezség csak keretterv volt a reformot illetően, részletesen kidolgozott ütemterv nélkül. Konkrétumok híján viszont a társaságok nem tudnak üzleti tervet készíteni, így egyre több üzleti biztosító tette fel magának a kérdést, hogy a jelenlegi feltételek mellett érdemes-e részt vállalni a magyarországi egészségügyi reformban. (Lapunk korábbi értesülését, miszerint vészforgatókönyvet készítenek arra az esetre, ha netán egyetlen nálunk működő társaság sem kíván részt venni az egészségbiztosítási reform végrehajtásában, mindmáig nem cáfolták.) Mindazonáltal lehet, hogy a Fidesz alelnökének sikerült némileg eloszlatni legalább a politikai kockázattal kapcsolatos biztosítói aggályokat, Pokorni Zoltán ugyanis néhány hete az egyik hírportálnak úgy nyilatkozott: "sajnos csak nagyon keveset, és nagyon lassan tud majd változtatni egy új kormány. Például, ha az egységes biztosítást szétszedik, ennek a helyreállítása évtizedes programot igényelne". Az alelnök szavai persze többféleképpen is értelmezhetőek, de meglehet, hogy a biztosítók olvasatában e kijelentés a politikai kockázat elvetésének lehetőségét is magában hordozza. Az ellenzéki párt mindenesetre hivatalosan kitart eredeti, a több-biztosítós rendszer minden formáját mereven elutasító álláspontja mellett; Pesti Imre, az Országgyűlés szakbizottságának fideszes tagja többször is leszögezte: kormányra kerülésük esetén haladéktalanul visszaállítják az eredeti állapotot, legyen bármilyen fázisában a több-biztosítós rendszer. (Erre megvan a módjuk, hiszen a pénztárak alapvetően állami támogatásból működnének, így ha azt megszüntetik, a rendszer elsorvad.) Ahány pénztár, annyi régió? Úgy tudni, már azzal is egyet tudnának érteni a társaságok, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) helyett öt-nyolc egészségpénztár alakulna 2009-től. Korábban több biztosító is kifogásolta ezeket a számokat, illetve azt, hogy az eredeti koncepcióban kétmillió főben maximálták a taglétszámot. A társaságok szakértői úgy vélték, vagy több társaságot kellene piacra engedni, vagy föl kellene emelni a létszámhatárt. A legújabb szocialista elképzelés szerint hét pénztár alakulna, melyek taglétszámát 1,4 millióban maximálnák. A szocialisták javaslata alapján homogén régiók alakulnának, a hét pénztárból kettő a Dunántúlon, három a Tiszántúlon működne, a főváros és Pest megye pedig külön pénztárhoz tartozna. A koalíciós egyeztetésért felelős SZDSZ-es államtitkár a tegnapi tárgyalás előtt úgy fogalmazott: a hét kiskirályságnál még az OEP is jobb, arról nem beszélve, hogy a biztosítók sem akarnának beszállni egy effajta rendszerbe. Horn Gábor lapunknak elmondta: az MSZP regionális felosztáson alapuló modelljét tekintik alapnak, ám a szakértői egyeztetéseken arra kérték a szocialistákat, gondolják át az általuk kezdeményezett, kistérségi felosztás szerinti rendszer működtetésének lehetőségeit. Ennél a felosztásnál szerinte például nem kellene mesterségesen létrehozni régiókat, elegendő lenne a már meglévő több mint 200 kistérségből "összerakni" az egy-egy pénztárhoz tartozó finanszírozási területet. E "párducmintás" modell mellett a legerősebb érv az esélyegyenlőség, amely a régiós felosztásnál nem vagy csak nehezen valósulna meg az eltérő demográfiai mutatók miatt. A kistérségi struktúrában a jobb és a rosszabb mutatókkal rendelkező településekből egyaránt kapnának a pénztárak. Folyamatosan figyelik a díjtételt és a fejkvótát A koalíciós tervek szerint a jövőben folyamatosan monitoroznák a fejkvótákat és a díjtételeket, biztosítva ezzel a biztosítási pénzek szükségletarányos elosztását. A szabad demokraták javaslata szerint a bevételek kockázatarányos elosztását, vagyis az úgynevezett korrigált fejkvótát rendszeres időközönként hozzá kell igazítani a szolgáltatások árához, vagyis a díjtételekhez, máskülönben előbb-utóbb felborulna a rendszer. Az még kérdéses, hogy az ezzel a feladattal megbízott bizottságok majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utódjának égisze alatt vagy máshol dolgoznak, mint ahogy az is, hogy az egészségügyi szolgáltatások díjait a szakminiszter önállóan avagy a pénzügyi tárca vezetőjével együtt határozná meg. Annyi bizonyos, hogy a költségvetés mellékleteként évente benyújtott fejkvótáról a parlament szavazna.

Biztosítók nélkül is működhet a több-biztosítós rendszer

A szakmai egyeztetéseken felvetődött az a lehetőség is, hogy ne csak biztosítók pályázhassanak a pénztárak kisebbségi tulajdonjogára.

Ismét módosultak az egészségpénztári jogszabályok

Mégis lehetséges sportra költeni az egészségpénztári megtakarításokat, ugyanakkor csökken az adómentesen megvásárolható gyógyászati termékek köre. Milyen termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik a bővítés sporttevékenység esetében, illetve milyen korlátozásokkal kell számolni a gyógyszer - és gyógyhatású készítmények vásárlása során?

Jó vezetők mellett motiváltabbak a dolgozók

A motivációmenedzsment talán az egyik legnagyobb gondja a cégvezetőknek, hiszen ez határozza meg, hogy a dolgozók mennyi energiát és időt fektetnek a munkába. A jó fizetés inkább csak maradásra ösztönzi a munkatársakat, de ettől még nem fognak jobban teljesíteni. Hogyan lehet jól motiválni? Erről kérdeztük a HR vezetőket.

Nem éri meg nyugdíjpénztári tagnak lenni? (részletes)

Két egészségpénztár az egyesülést fontolgatja, és az önkéntes kasszáknál is fúziók várhatóak.

Fogynak a kasszák

Lapunk információi szerint összeolvadási tárgyalásokat folytat az Erste Harmónia és a Dimenzió Egészségpénztár (Ep.). Ha az egyesülés végbemegy, az idei első negyedévi adatok alapján egy 36 ezres létszámú, 3,3 milliárdos vagyont kezelő szervezet jöhet létre, ami a hetedik helyre lehet elegendő a piacon. Hasonló megállapodások az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is várhatóak. A várakozásokkal ellentétben ugyan nem ugrottak meg utóbbiak körében a tízéves várakozási idő letelte utáni kifizetések, de a szektor sok nehézséggel kénytelen szembenézni. A kasszáknál – rögzíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) előző évről készített jelentése – 2006 végére 33-ra emelkedett a felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló szereplők száma. Ennek oka a felügyeleti jelentés szerint részben az, hogy a 2006. január 1-jén hatályba lépett kedvezőtlen adójogi változások miatt már nem „éri meg” önkéntes önsegélyező, egészség-, illetve nyugdíjpénztári tagnak lenni. Emellett pedig meg is növekedtek a pénztárakkal szembeni informatikai elvárások, amelyeknek a kis pénztárak nem vagy nem teljes mértékben tudtak eleget tenni. Ez a folyamat az idén is folytatódik: a megszűnés sorsára jutott (három önsegélyező pénztár mellett) a magánfuvarozók önkéntes nyugdíjpénztára és a Kelet-magyarországi elnevezéssel futó kassza is. A jövőben egyébként a szakértők szerint minden eddiginél jelentősebb mozgást hozhat a foglalkoztatói kasszák bevezetése, ami megnyitja az utat a külföldi szereplők előtt. Ahol erre már lehetőség van, ott ma is egyre több szolgáltató érkezik ide határainkon túlról. A PSZÁF-nál 2004. május 1-je és 2006. december 31-e között a pénzpiacon százötvenhárom, a tőkepiacon 321, a biztosítási piacon pedig összesen 322, más uniós tagországban székhellyel rendelkező cég jelezte szándékát határon átnyúló tevékenység végzésére. Érdemes kiemelni, hogy tavaly a külön kategóriában nyilvántartott külföldi biztosításközvetítők közül 744 jelentkezett be. A viszonylag magas szám annak a következménye, hogy az osztrák és a csehországi, határon átnyúló tevékenységet végezni kívánó biztosításközvetítők aktivitása növekedett az elmúlt évben. Mivel minden ilyen esetre csak bejelentkezési kötelezettség vonatkozik, a tényleges (tőkepiaci, banki, illetve biztosítói) szolgáltatásokról pontos információ nem áll a felügyelet rendelkezésére.

Túlbonyolított szabályozás

Az egészségpénztári számláknál a külön adóteher nélküli költések köre az utóbbi egy évben többször is változott. A módosítgatások pedig a jelek szerint nemcsak a tagoknak és a szolgáltatói partnereknek, hanem maguknak a kasszáknak is nehézséget okoz. (A meglehetősen bonyolult fejleményeket a mellékelt táblázatban próbáltuk összefoglalni.) Az OGYI jelzésű termékekkel kapcsolatos legutóbbi változtatás egyértelműen aggályos alkotmányossági szempontból – mondta el lapunknak Renneczéder Éva, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége (MÖESZ) és több egészségpénztár jogásza. A szakértő szerint ugyanis miközben adót csak törvény írhat elő, erről kormányrendeletben rendelkeztek, ráadásul nem hagytak a kedvezőtlen változásra semmilyen felkészülési időt. A szövetség ezért azt tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul ebben az ügyben. Lukács Marianna, a MÖESZ elnöke, a Patikapénztár ügyvezetője úgy véli, hogy az egyes egészségpénztárak üzletpolitikai döntése, hogy a törvény által megszabott szolgáltatások közül melyeket finanszíroz és melyeket nem. Lukács szerint az egészségpénztárak közötti verseny terepe lehet a működési költség, az elért hozam, a kártyaelfogadóhelyek száma, de a szolgáltatási kör is. A Patikapénztárnak – tette hozzá – a nevében is szerepel a legmeghatározóbb szolgáltatási ága, de el tudja fogadni, ha más egészségpénztárak a gyógyszertári fogyasztásokat korlátozni kívánják oly módon, hogy a tagi megtakarításokat más szolgáltatási csatornák felé terelik. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak Lukács nem vesz tudomást a legutóbbi fejleményről. Bauer Éva, a Generali Ep. vezetője ugyanis érdeklődésünkre lakonikusan csak annyit válaszolt: az OGYI-engedélyes termékek a törvény szerint a kiegészítő egészségbiztosítási kategóriába tartoznak és így is kezeljük őket (vagyis: lehetővé teszik a plusz adóteher felszámítása nélküli költést). Az OTP Egészségpénztár szerint viszont az egyes egészségpénztárak által folytatott azon gyakorlat, amely az OGYI-termékek megvásárlását adómentesen teszi lehetővé, a jogszabályi előírásokkal nem áll összhangban, és emiatt a későbbiekben – egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén – mind az adott pénztárt, mind annak tagjait komoly következmények érhetik. Nyilvánvaló tehát, hogy az OTP Ep. nem teszi lehetővé, hogy tagjai számlájukról ilyen termékeket vásároljanak. Hasonlóan jár el az MKB Ep. is. S hogy még ennél is bonyolultabb legyen felmérni, mi is a kasszák által követett gyakorlat, az előbbiekhez képest köztes megoldás is akad. Az Aranykor Ep.-nél ugyanis úgy vélekednek, nem várható el, hogy a tagok teljes mértékben tisztában legyenek a patikákban vásárolható termék egészségpénztári elszámolásával, ezért a pénztár – abban az esetben, ha adóköteles szolgáltatásként kifizethető vásárlásról szóló számlát nyújtanak be – levélben értesíti tagjait és kéri meg őket, hogy nyilatkozattételükkel erősítsék meg a kért kifizetést, vállalva az adófizetési kötelezettséget, vagy kérjék a számla visszaküldését. Az Aranykor tehát az összes OGYI-listán szereplő terméket kifizeti a tagok részére, ugyanakkor azon térítések értékét, melyek adókötelezettséggel járnak a tagra vonatkozóan, akkor teljesíti, ha a pénztártag, vállalva az adófizetési kötelezettséget, nyilatkozatában kéri az összeg kifizetését. A MÖESZ egyébként nemcsak az OGYI-termékekkel kapcsolatos szigorításba, hanem a sportszolgáltatásokra kiadható egészségpénztári forintok korlátozásába sem akar belenyugodni. Az egészségpénztár által adómentesen finanszírozható sporttevékenység ügyében – fejtegette Lukács – az szja-törvény 1. sz. mellékletének 6.5 pontja egyértelműen fogalmaz: adómentes az egészségpénztár törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatása. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet nem törvény, a szabályt nem kell alkalmazni. Mindenesetre – tette hozzá – ebben az ügyben a Patikapénztár óvatos: az adómentességi szabályt csak a megfelelő államigazgatási állásfoglalás birtokában alkalmazza, addig a pénztártagok sportszolgáltatásainak könyvelését felfüggeszti – a szolgáltatói utalást természetesen nem. A Patikánál a június 1-jei szigorítás óta egyetlen ilyen szolgáltatást sem vettek igénybe a tagok. Az Aranykornál azt tapasztalják, hogy május végéig erre az évre mindenki megvette, amit csak lehetett, így most a sportszolgáltatáshoz kapcsolódó számlák száma visszaesett. A költési korlát kezelése az OTP kasszájánál – tájékoztatták lapunkat – nem okoz nagyobb nehézséget, az informatikai rendszerüket felkészítették erre (mivel az üdülések és a sporteszközök körében korábban is voltak éves limitek). Elmondták azonban azt is, hogy a gyakori változások (alapvetően a szigorítás, illetve üdülés és sportszolgáltatás esetén a kedvezmények „visszaszerzése”) az informatikai rendszert illetően komoly – és jelentős költségekkel járó – fejlesztéseket kívántak meg, és a tagság részére történő kommunikálásuk sem zökkenőmentes. A legutóbbi jogszabályi változások ugyanis bonyolultságuk miatt mind a tagság, mind a szolgáltatók körében nehezen érthetőek. Az OTP Ep. belső szabályozással, illetve a küldöttközgyűlés előrehozásával segíti elő, hogy tagsága a sportszolgáltatás körében lényegében ne érezze a jogalkotási folyamatok viharos változásait.