Az egészségpénztári számláknál a külön adóteher nélküli költések köre az utóbbi egy évben többször is változott. A módosítgatások pedig a jelek szerint nemcsak a tagoknak és a szolgáltatói partnereknek, hanem maguknak a kasszáknak is nehézséget okoz. (A meglehetősen bonyolult fejleményeket a mellékelt táblázatban próbáltuk összefoglalni.) Az OGYI jelzésű termékekkel kapcsolatos legutóbbi változtatás egyértelműen aggályos alkotmányossági szempontból – mondta el lapunknak Renneczéder Éva, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége (MÖESZ) és több egészségpénztár jogásza. A szakértő szerint ugyanis miközben adót csak törvény írhat elő, erről kormányrendeletben rendelkeztek, ráadásul nem hagytak a kedvezőtlen változásra semmilyen felkészülési időt. A szövetség ezért azt tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul ebben az ügyben.
Lukács Marianna, a MÖESZ elnöke, a Patikapénztár ügyvezetője úgy véli, hogy az egyes egészségpénztárak üzletpolitikai döntése, hogy a törvény által megszabott szolgáltatások közül melyeket finanszíroz és melyeket nem. Lukács szerint az egészségpénztárak közötti verseny terepe lehet a működési költség, az elért hozam, a kártyaelfogadóhelyek száma, de a szolgáltatási kör is. A Patikapénztárnak – tette hozzá – a nevében is szerepel a legmeghatározóbb szolgáltatási ága, de el tudja fogadni, ha más egészségpénztárak a gyógyszertári fogyasztásokat korlátozni kívánják oly módon, hogy a tagi megtakarításokat más szolgáltatási csatornák felé terelik.
Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak Lukács nem vesz tudomást a legutóbbi fejleményről. Bauer Éva, a Generali Ep. vezetője ugyanis érdeklődésünkre lakonikusan csak annyit válaszolt: az OGYI-engedélyes termékek a törvény szerint a kiegészítő egészségbiztosítási kategóriába tartoznak és így is kezeljük őket (vagyis: lehetővé teszik a plusz adóteher felszámítása nélküli költést).
Az OTP Egészségpénztár szerint viszont az egyes egészségpénztárak által folytatott azon gyakorlat, amely az OGYI-termékek megvásárlását adómentesen teszi lehetővé, a jogszabályi előírásokkal nem áll összhangban, és emiatt a későbbiekben – egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén – mind az adott pénztárt, mind annak tagjait komoly következmények érhetik. Nyilvánvaló tehát, hogy az OTP Ep. nem teszi lehetővé, hogy tagjai számlájukról ilyen termékeket vásároljanak. Hasonlóan jár el az MKB Ep. is. S hogy még ennél is bonyolultabb legyen felmérni, mi is a kasszák által követett gyakorlat, az előbbiekhez képest köztes megoldás is akad. Az Aranykor Ep.-nél ugyanis úgy vélekednek, nem várható el, hogy a tagok teljes mértékben tisztában legyenek a patikákban vásárolható termék egészségpénztári elszámolásával, ezért a pénztár – abban az esetben, ha adóköteles szolgáltatásként kifizethető vásárlásról szóló számlát nyújtanak be – levélben értesíti tagjait és kéri meg őket, hogy nyilatkozattételükkel erősítsék meg a kért kifizetést, vállalva az adófizetési kötelezettséget, vagy kérjék a számla visszaküldését. Az Aranykor tehát az összes OGYI-listán szereplő terméket kifizeti a tagok részére, ugyanakkor azon térítések értékét, melyek adókötelezettséggel járnak a tagra vonatkozóan, akkor teljesíti, ha a pénztártag, vállalva az adófizetési kötelezettséget, nyilatkozatában kéri az összeg kifizetését.
A MÖESZ egyébként nemcsak az OGYI-termékekkel kapcsolatos szigorításba, hanem a sportszolgáltatásokra kiadható egészségpénztári forintok korlátozásába sem akar belenyugodni. Az egészségpénztár által adómentesen finanszírozható sporttevékenység ügyében – fejtegette Lukács – az szja-törvény 1. sz. mellékletének 6.5 pontja egyértelműen fogalmaz: adómentes az egészségpénztár törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatása. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet nem törvény, a szabályt nem kell alkalmazni. Mindenesetre – tette hozzá – ebben az ügyben a Patikapénztár óvatos: az adómentességi szabályt csak a megfelelő államigazgatási állásfoglalás birtokában alkalmazza, addig a pénztártagok sportszolgáltatásainak könyvelését felfüggeszti – a szolgáltatói utalást természetesen nem.
A Patikánál a június 1-jei szigorítás óta egyetlen ilyen szolgáltatást sem vettek igénybe a tagok. Az Aranykornál azt tapasztalják, hogy május végéig erre az évre mindenki megvette, amit csak lehetett, így most a sportszolgáltatáshoz kapcsolódó számlák száma visszaesett. A költési korlát kezelése az OTP kasszájánál – tájékoztatták lapunkat – nem okoz nagyobb nehézséget, az informatikai rendszerüket felkészítették erre (mivel az üdülések és a sporteszközök körében korábban is voltak éves limitek). Elmondták azonban azt is, hogy a gyakori változások (alapvetően a szigorítás, illetve üdülés és sportszolgáltatás esetén a kedvezmények „visszaszerzése”) az informatikai rendszert illetően komoly – és jelentős költségekkel járó – fejlesztéseket kívántak meg, és a tagság részére történő kommunikálásuk sem zökkenőmentes. A legutóbbi jogszabályi változások ugyanis bonyolultságuk miatt mind a tagság, mind a szolgáltatók körében nehezen érthetőek. Az OTP Ep. belső szabályozással, illetve a küldöttközgyűlés előrehozásával segíti elő, hogy tagsága a sportszolgáltatás körében lényegében ne érezze a jogalkotási folyamatok viharos változásait.
B. Judit Varga