Vona Gábor: Nyakon döfő kés lesz ez a kampány
Egy viseletes kampány kellős közepén vagyunk, 2024 óta folyamatos feszültségben vannak a politika iránt érdeklődők az országban – kezdte a panelbeszélgetésen Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. A politikai elemző szerint egyre többen ember él a saját virtuális buborékában, amelynek gyakran nem túl sok köze van a valósághoz. Horn Gábor úgy látja, hogy végső soron a Digitális Polgári Körök, a Harcosok Klubja és a Tisza-szigetek is off-line történet. A választási kampány felerősíti a helyi közösségek szerepét, felértékelődnek az országjárások.
Schiffer András szerint nincs AI a mobilomon és okostelefonom se lesz. Az ügyvéd, politikus szerint jó okunk lenne bizonyos távolságot tartani a virtuális valóságtól. Ezzel indokolta, hogy nincs AI a mobilján és okostelefonja se lesz. Schiffer felhívta a figyelmet rá, hogy észrevehető frusztráció van az emberekben. Ugyanakkor sajátosnak nevezte, hogy egy sikertelenebb négy év után, a kihívói oldalról sem látszik az, hogy egy nyugodt pozícióból kísérelnék meg a kormányváltást.

Vona Gábor szerint zsigeri szintre fog menni ez a kampány. „Ez inkább nyakon döfő kés lesz, mint vajat kenő, a politika ugyanis nem gasztronómiai hobbi, hanem küzdősport” – hangsúlyozta a Második Reformkor Párt elnöke, aki aggodalommal figyeli a politika és az AI találkozását. „Szerencsére a 2018-as kampányban még nem használtak AI-t, így bemondásra én a kampányban egyszerre voltam muszlim terrorista és homoszexuális orgiákra járó személy” – mondta a rendezvényen Vona Gábor, aki megjegyezte, hogy ha lett volna mesterséges intelligencia, akkor erről anno videót is láttunk volna.
Somogyi Zoltán szerint az a sok szemét, ami az AI-ból jön egy ideig szórakoztató, de utána lehet, hogy erről a médiáról történő lemondással jár, és fel fogja értékelni a közvetlen kapcsolatokat, élő eseményeket, a jövőt ugyanakkor senki sem tudja. A szociológus, üzletember arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy az AI segítségével virtuális buborékba zárhatjuk magunkat, hiszen beprogramozhatom arra, hogy milyen híreket kapjak.
Amit tudnia kell
A művészet digitális lázadása
Amikor ember és algoritmus együtt alkot – ez lenne egy új művészeti korszak kezdete? A mesterséges intelligencia megjelenése a fotó- és képzőművészetben alapjaiban kérdőjelezi meg a művészet hagyományos fogalmait és az alkotói szerepet. AI-alapú eszközökkel ma már bárki létrehozhat látványos képi világot, ami demokratizálja az alkotást, ugyanakkor új dilemmákat vet fel az eredetiségről és szerzői jogról. A művészet digitális lázadása nemcsak a technológiáról szól, hanem az emberi kifejezés határainak feszegetéséről.
Az AI Summit keddi programjában a művészetről is szó lesz, a részletes agendát itt érheti el.
Jönnek a jövő sztárjai
Az AI Summit 2025 nemcsak kérdéseket tesz fel, válaszokat is keres: mikor lesz a gép több, jobb, erősebb, mint a tanítvány? Hogyan használjuk a fejlesztéseket úgy, hogy mindannyiunk életét jobbá tegyék? És vajon milyen lesz az a világ, ahol az ember és a gép már nem külön, hanem együtt írják a jövőt?
A keddi nap a védelmi iparon túl a média és szórakoztatóipar is terítékre kerül:
Egy humanoid robot vezeti az esti hírműsort, amit egy generatív AI-modellel írt szappanopera követ, majd egy zenei showműsor, amelynek dalait szintén AI generálta – ma még csak feltételezés, de lehet, hogy holnap már így működik a médiaipar. Ez a technológiai áttörés ugyanakkor komoly feszültségeket kelt az alkotók és stúdiók között, a kreatív szakmák képviselői attól tartanak, hogy az AI kiszoríthatja az emberi munkaerőt, és elmoshatja a szerzői jogok határait.
Algoritmusok a frontvonalban
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter „Algoritmusok a frontvonalban” című előadásával folytatódik a kétnapos konferencia kedden a Városligetben.
Háborúzni nem kell félnetek? Mi történik, ha robotok vívják a csatákat robotok ellen? A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik a modern hadviselésben, a felderítéstől kezdve a döntéshozatal támogatásán át az autonóm fegyverrendszerek működtetéséig. Az AI képes hatalmas mennyiségű harctéri adatot valós időben elemezni, így előnyt biztosít a gyorsabb és pontosabb katonai reakciókhoz. A drónok és robotikai eszközök mesterséges intelligenciával való irányítása csökkentheti az emberi veszteségeket, de új etikai és jogi dilemmákat is felvet.
Az AI Summit programját ezen a linken találja, míg az első nap tudósításait itt érheti el.
Kövesse a konferenciát az Economxon percről percre!
Legolvasottabb
Szijjártó nekiment a „nemzetközi pénzvilágnak”, Magyar Péter azonnal visszavágott
A szomszédban már készülnek a teljes összeomlásra
Ennyit Putyin „békevágyáról”: orosz rakéták csapódtak be mindössze 250 kilométerre Magyarországtól
Amerika és Ukrajna bekeményített: felszólították Putyint, hogy végre lépjen a béke ügyében
Már készítik elő a kormányrendeletet: így változik a pedagógusok bére
Éjszakai riadó a NATO-határon: orosz gépek emelkedtek a levegőbe, ez okozta a pánikot
Orbán Viktor: a „hol a lóvé"- kérdés túlmutat a Nemzeti Bankon
Lesújtó hír jött: 60 ezres nyugdíjra is alig számíthat, aki így adózik