AI Summit 2025: két napra a Városligetbe költözik a mesterséges intelligencia

2025-ben az Országos Mentőszolgálat elindult a digitális tervezés útján, és 2024-ig megtervezték a jövőt. Csató Gábor elmondta, „2017-ben indult az digitalizáció, napi 4,8 millió adatsort elemeznek, a teljes mentőszolgálati spektrumból”. Az OMSZ főigazgatója kiemelte,

az egész ökoszisztémából percről-percre tudják elemezni a saját adataikat.

A logisztika kapcsán elmondta, nyáron nem mindegy, hol van a plusz mentőegység, hiszen Budapestről rengetegen mennek a Balatonra, így egyértelműen oda rakják a plusz egységet. Budapesten 1,5 millió ember éli napközben az életét, ezt le kell reagálni az egészségügynek is azzal, hogy ebben az időszakra koncentrálják a legtöbb egységüket, hiszen több esély van arra, hogy valaki vásárlás közben töri ki a bokáját, mint hajnal kettőkor.

A jövővel kapcsolatban több tényezőt említett Csató Gábor: például demográfiai változások, adatelemzés, automatizáció, bérek alakulása, privát egészségügy helyzete, közfinanszírozottság, infrastruktúra, dezinformáció. Ez mind-mind alakítja majd a jövő mentőszolgálatát.

A főigazgató elmondta, több forgatókönyvet állítottak fel a jövőre vonatkozóan:

• vészhelyzeti protokoll – az igény és a kapacitás nincs összhangban,       
• low-tech egyensúly – megfelelő kapacitás van, de nincs technológia,
• high-tech: reneszánsz – AI pilóták vezetik az autókat, a beteget algoritmus kérdezi ki és küldi ki az önvezető autót.

Csató Gábor szerint „a jövőt azok a szervezetek fogják uralni, amelyek képesek egyszerre dinamikusan alkalmazkodni az új körülményekhez, ugyanakkor hűek maradnak az alapvető értékeikhez és emberközpontú szemléletükhöz”.

Hangsúlyozta, a jövő kulcsa a technológia sebessége, a társadalmi bizalom és a munkaerő-átképzés egyensúlya lesz.