Sokat takarékoskodtak a második negyedévben a háztartások, több mint 880 milliárd forintot tettek félre, amiben szerepe lehetett annak is, hogy júniusban elindult az új sikerbefektetés, a Magyar Állampapír Plusz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a háztartások az első hat hónapban már csaknem 1300 milliárd forintot tettek félre.
Szép hozamok
Nem csak a takarékoskodás miatt nőtt a lakosság vagyona, de a hozamok is hozzátettek a megtakarításokhoz. Az első félévben csaknem 1200 milliárd forinttal nőtt a háztartások pénzügyi vagyonának az értéke, ennek is köszönhető, hogy június végén az előzetes adatok szerint 56 377,5 milliárd forintos történelmi csúcson állt a pénzügyi eszközökben lévő vagyon.
Bár az adósságok is nőttek, és ötéves csúcson, 9286,4 milliárd forinton álltak, ezzel együtt is rekordot döntött a nettó pénzügyi vagyon, amely meghaladta a 47 ezer milliárd forintot, vagyis egy átlagos háztartás papíron több mint 11 millió forintos megtakarítással rendelkezik már. Ebben nincs benne az ingatlanvagyon, benne vannak viszont olyan tételek, mint a 2011-ben államosított magán-nyugdíjpénztári megtakarítás, amelyet a lakosság felé fennálló tartozásként tart nyilván az állam.
Rengeteg a készpénz
Bár az egykori nyugdíjpénztári megtakarítás csak virtuális formában létezik már, a háztartások vagyona kézzelfogható elemekkel is nőtt. Némileg meglepő módon megugrott például a készpénzállomány. Június végén 4916,5 milliárd forintnyi készpénzzel rendelkezett - ez háztartásonként 1,2 millió forint -, vagyis csupán a második negyedévben több mint 146 milliárd forinttal nőtt az állomány. A külföldi készpénzek mennyisége is nőtt valamelyest, 319,4 milliárd forintra, a 6,6 milliárd forintos növekedés azonban a nyaralásra átváltott valuta-mennyiség miatt is indokolt lehetett. A forint készpénz állomány csaknem 140 milliárddal nőtt a negyedév során.
| Pénzügyi eszközök | 56 337,5 |
| Készpénz és betétek | 14 812,5 |
| Készpénz | 4 916,5 |
| Folyószámla betétek | 6 616,4 |
| Egyéb betétek | 3 279,6 |
| Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | 6 857,0 |
| Rövid lejáratú értékpapírok | 2 813,0 |
| Hosszú lejáratú értékpapírok | 4 044,0 |
| Hitelek | 1 561,9 |
| Rövid lejáratú hitelek | 614,1 |
| Hosszú lejáratú hitelek | 947,7 |
| Részvények és részesedések | 23 638,2 |
| Tőzsdei részvények | 991,6 |
| Nem tőzsdei részvények | 2 016,1 |
| Egyéb tulajdonosi részesedések | 16 599,6 |
| Befektetési jegyek | 4 030,8 |
| Biztosítástechnikai tartalékok | 4 337,1 |
| Nem életbiztosítási díjtartartalékok | 390,6 |
| Életbiztosítási díjtartalékok | 2 015,5 |
| Nyugdíjpénztári díjtartalékok | 1 930,9 |
| Pénzügyi derivatívák | 1,0 |
| Egyéb követelések | 5 130,0 |
| Kereskedelmi hitelek és előlegek | 189,3 |
| Egyéb | 4 940,7 |
| Kötelezettségek | 9 286,4 |
| Hitelek | 7 747,1 |
| Rövid lejáratú hitelek | 842,4 |
| Hosszú lejáratú hitelek | 6 904,8 |
| Pénzügyi derivatívák | 1,3 |
| Egyéb tartozások | 1 538,0 |
| Kereskedelmi hitelek és előlegek | 520,2 |
| Egyéb | 1 017,8 |
| Nettó pénzügyi vagyon | 47 051,1 |
| Forrás: MNB | |
A kormány többször is hangsúlyozta, zavarja a lakosságnál felhalmozott gigantikus készpénzvolumen, de az eddigi erőfeszítések a statisztikák szerint nem hoztak eredményt. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) júniusi indulása sem mozdította meg a készpénzes befektetőket, hiába került egyetlen hónap alatt több mint 880 milliárd forintnyi pénz a szuperkötvénybe, a készpénzállomány tovább emelkedett.
Átcsoportosították a befektetéseket
Az adatok alapján egyértelmű, hogy a legtöbb MÁP Pluszt más, rövidebb futamidejű és alacsonyabb kamatozású állampapírok visszaváltásából vásárolhatták meg a kisbefektetők. A második negyedévben több mint 550 milliárd forinttal nőtt a háztartások magyar állampapír-állománya, de miközben a hosszú lejáratúaké 870 milliárd forinttal emelkedett, a rövid lejáratúaké 316 milliárd forinttal csökkent, és kétéves mélypontra került.
Az új állampapírokba került pénz másik forrása a befektetési alapokból kivont pénz lehetett. A lakosság ebből a megtakarítási formából a második negyedévben 157,6 milliárd forintot vett ki, ezzel a befektetési jegyeinek mennyisége 4030,8 milliárd forintra csökkent. A forint befektetési jegyeket érintette csak a tőkekivonás, külföldi alapokban csaknem 300 milliárd forintot tart már a lakosság, ami történelmi rekord.
Több a nyugdíjcélú megtakarítás
A biztosítástechnikai tartalékok tovább nőttek a második negyedévben. Életbiztosításokban több mint 2015 milliárd forint volt június végén, nyugdíjpénztárakban pedig 1930,9 milliárd. Ebből a magánnyugdíjpénztárakban lévő megtakarítás 258,7 milliárd forint volt, önkéntes nyugdíjpénztárakban pedig 1672,3 milliárd volt, ez utóbbi történelmi rekord.
A tőzsdei részvények iránti lelkesedés töretlen. A második negyedévben csaknem 78 milliárd forintnyi tőzsdei részvényt vásároltak a háztartások, de rövidtávon nem volt szerencséjük, ebben az időszakban ugyanis estek az árfolyamok. Ennek ellenére is történelmi csúcson, 991,6 milliárd forinton állt már a kisbefektetőknél lévő állomány.
Fokozódik az eladósodás
A háztartások 9286,4 milliárd forintnyi kötelezettségéből 7 747,1 milliárd forintot tett ki a hitelállomány. Az első negyedévben csaknem 75 milliárd, a másodikban már több mint 172 milliárd forinttal növelte a lakosság bankhitelei mennyiségét, emiatt a hitelek már ötéves rekordon állnak.
Az egyéb tartozások mennyisége is nőtt. Kereskedelmi hitelek és előlegek - ki nem fizetett számlák - miatt 520 milliárd forintnyi tartozása van a lakosságnak, az adó és járuléktartozások volumene pedig meghaladja a 710 milliárdot.
