A szocialista-szabaddemokrata koalíció idején kidolgozott nyugdíjreform fő csapásiránya a magánnyugdíj-pénztári szektor kiépítése volt. Az 1990-es évek derekán ugyanis már teljesen nyilvánvalóvá vált a szakemberek számára, hogy a demográfiai mutatók alapján 25-35 éven belül kezelhetetlenné válik a társadalombiztosítás felosztó-kirovó rendszerén keresztül finanszírozott nyugdíjrendszer. Ennek lényege, hogy az aktív dolgozók által lerótt járulékot használják fel az inaktívak járandóságainak kifizetéseire, vagyis a nyugdíj mértékét nem az életpálya során ténylegesen befizetett járulékok szerint állapítják meg, hanem azokat a munkában töltött idő alapján súlyozva veszik figyelembe a számításokkor. A járulékfizetők kockázatközösséget alkotnak, ahol a szolidaritás elve a meghatározó.
Sok lesz az öreg
A demográfiai előrejelzések szerint azonban néhány évtizeden belül a társadalomban az inaktívak aránya oly mértékben megemelkedik, amit a felosztó-kirovó rendszer már nem tud kezelni, ezért a kutatók egy öngondoskodásra építő elem beépítését szorgalmazták. A szükséges törvények megalkotása után erre a célra szerveződtek, majd kezdték meg működésüket 1998-tól a kötelező magánnyugdíjpénztárak (önkéntes nyugdíjpénztárak már korábban működtek). Az előzetes számításokban mintegy 500 ezer járulékfizető belépésével számoltak a többféle ellátási forrás - tb, magánpénztár, önkéntes pénztár - miatt vegyesnek is hívott nyugdíjrendszerbe, ám az érdeklődés ennél jóval nagyobb volt. Ma a magán-nyugdíjpénztári tagok száma eléri a 2,5 milliót, a felhalmozott vagyon pedig június végén meghaladta a 224 milliárd forintot, a GDP 1,48 százalékát.
Hozamok
A portfólió javarészt állampapírokból áll, egyrészt a fokozatosan liberalizált törvényi megkötések miatt, másrészt a részvénypiac manapság nem kecsegtet túl nagy hozamokkal. A tagok a munkavállalói nyugdíjjárulékuk meghatározott részét fizetik a pénztárba - jelenleg 6 százalékot -, a fennmaradó részt pedig a tb nyeli le. Az eredeti koncepció szerint már 8 százalékra emelkedett volna a pénztárakba fizetett járulékrész, ám ezt a kormányváltás megakadályozta. A rendszer tartalmaz egy garanciavállalást is az állam részéről, ami azt biztosítja, hogy az öregségi korhatár elérésekor a Pénztárak Garanciaalapja kiegészíti a hozammal növelt pénztári befektetéseket, ha azok nem érik el az öregségi nyugdíj negyedét.
Kötelező tagság
A szisztéma úgy biztosította a pénztártagság folyamatos feltöltését, hogy a pályakezdőknek kötelezően előírta a belépést.
Szintén demográfiai okok miatt döntöttek úgy még az előző kormány idején, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt kitolják a férfiak esetében 62 évre, a nőknél pedig 59-re, amit azonban fokozatosan vezetnek be.
(NAPI)
Baka Zoltán