Mi sem szemlélteti jobban az osztrák építőipar keserveit, mint a világ legnagyobb téglagyártó konszernje, a Wienerberger most napvilágot látott gyorsjelentése. E szerint a konszern adózás utáni profitja szeptember végéig 85 százalékkal zuhant a tavalyi év hasonló időszakával szemben, s alig 46 millió euróra zsugorodott az egy évvel korábbi 312 millió euróról – hívta fel a figyelmet a Die Presse című osztrák napilap.

Bár a lap az osztrák építőipar problémáit próbálja illusztrálni a nemzetközi szinten is jelentős holding nyereségcsökkenésével, annak azonban valójában kevés köze van speciálisan az osztrák piachoz. A tavaly éves szinten 4,2 milliárd eurót kitevő árbevétel egy jelentős része ugyanis exportból származik a cégnél, fele Nyugat-Európából, a másik felén pedig Észak-Amerika és Közép- és Kelet-Európa osztozik kisebb/nagyobb arányban. A cég egyébként szeptember végéig növelte valamelyest árbevételét, s a nyereség visszaesése a számok alapján inkább a kamatkiadások növekedésének és egyszeri pénzügyi terheknek, illetve rendkívüli tételeknek volt betudható.

Kapcsolódó

Tény azonban, hogy a cég jelentésében panaszkodik az osztrák és az egész nyugat-európai piaci helyzetre. Mint írják, a gondot az jelenti, hogy a magas kamatok éreztetik kedvezőtlen hatásukat az újlakás építéseknél, ugyanakkor a kormányzati intézkedések, amelyek ezt ellensúlyozni tudnák, az ígéretek ellenére még meg sem születtek. Észak-Amerikában szerintük a választások előtti bizonytalanság, illetve a szélsőséges időjárási események gátolták a fellendülést. A cég egyébként több nyugat-európai telehelyén is költségcsökkentési programokba kezdett.

Az osztrák építőipar tényleg nincs jó formában. A  Covid előtt csúcson pörgő ágazat egyszerre kapott pofont az elmúlt években az inflációtól, az EKB kamatemeléseitől és a szigorodó hitelezési standardoktól, miközben a kormányzat által a szektort segítő intézkedések ígérete még tovább is rontott a helyzeten. Nem használt egyébként az ingatlanágazatnak a tavaly év végi szupercsőd sem.

A Bécsi Üzleti Kamara Ingatlan- és Vagyonkezelő ágazata arra hívta fel a figyelmet, hogy gyakorlatilag összeomlik a magánfinanszírozású lakásépítések és felújítások száma. Ha nem változik semmi, akkor a tavalyi 17 380-ról idén 7350-ra, 2026-ra pedig 1793 darabra csökken a befejezett magánfinanszírozású bérlakásépítések száma az országban.

Az ágazat lobbistái azonban nem csak a már említett okokat látják nagy problémának a piacon, hanem az építési szektor túlszabályozottságát is. Mint mondják, 9 különböző területrendezési szabályzat és 9 különböző, egymástól sokszor gyökeresen eltérő építési törvény van, aminek meg kell felelni a 9 szövetségi államból álló országban, eközben egy épület elkészítéséhez összesen 5008 szabványnak kell megfelelni. Úgy vélik, emiatt deregulációra lenne szükség, hogy olcsóbban tudjanak építkezni.

A kormányzat eközben csak ront a helyzeten. A szövetségi kormány még tavasszal jelentett be egy kétmilliárd eurós lakásépítési offenzívát, ennek azonban még nincs nyoma. Egyelőre sem rendelet, sem átmeneti rendelkezések nincsenek, a bejelentés miatt azonban a vásárolni szándékozók inkább kivárnak.