Az új szabályok növelik majd a referenciamutatók megalapozottságát és megbízhatóságát, elősegítik az esetleges manipulációk megelőzését és észlelését, valamint meghatározzák a referenciamutatókkal kapcsolatos felelősségi és felügyeleti viszonyokat - áll az Európai Bizottság közleményében.

A Bizottság mai javaslatai biztosítják, hogy a referenciamutatókat előállító szervezetek csak engedély birtokában tevékenykedhessenek, és felügyelet alá tartozzanak - mondta a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier, aki szerint e javaslatok fokozzák az átláthatóságot, és elősegítik az összeférhetetlenségek kezelését.

A bizottság közleménye szerint a most javasolt szabályok kiegészítik az Európai Parlament és a Tanács által 2013 júniusában elfogadott bizottsági javaslatokat, amelyek értelmében a referenciamutatók manipulációja piaci visszaélésnek minősül, és mint ilyen szigorú közigazgatási bírsággal sújtandó.

Az EB szerint javaslat összhangban van az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által a közelmúltban nemzetközi szinten elfogadott elvekkel, és a referenciamutatók széles körét érinti, így a referencia-kamatlábakon kívül például az árupiaci referenciamutatókat is. Alkalmazandó minden olyan referenciamutatóra, amely szabályozott kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott forgalmazott pénzügyi eszköz (pl. energia- és devizapiaci származtatott termék) és pénzügyi szerződés (pl. jelzáloghitel-szerződés) számára szolgál referenciaértékként, vagy amely befektetési alapok teljesítményét méri. A javaslat kezelne minden olyan hiányosságot, amely a referenciamutatók előállítása és használata során előfordulhat.

Végső célja a referenciamutatók integritásának biztosítása az összeférhetetlenségek kizárása és annak szavatolása révén, hogy a mutatók valóban a mérni kívánt gazdasági valóságelemet tükrözzék, és hogy megfelelően használják őket.

A javaslat javítja a referenciamutatók előállítási folyamatának irányítását és ellenőrzését:  előzetes engedélyhez köti és folyamatos nemzeti és európai szintű felügyelet alá rendeli a referenciamutatók előállítását. Megköveteli, hogy a referenciamutató-kezelők lehetőség szerint legyenek mentesek az összeférhetetlenségtől, és amennyiben az összeférhetetlenség elkerülhetetlenül jelen van, kezeljék azt megfelelő módon.

Javítja a referenciamutató-kezelők által használt bemeneti adatok és módszertanok minőségét: előírja, hogy a referenciamutató-kezelők elegendő és pontos adatot használjanak a mutatók előállításához, hogy ezáltal a mutató megfelelően reprezentálja a mérni kívánt piacot vagy gazdasági valóságot. Az adatoknak megbízható forrásból kell származniuk, és a használt számítási módszernek megalapozottnak és megbízhatónak kell lennie. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy lehetőség szerint tényleges ügyletekből származó adatokat kell használni, és csak ezek hiányában lehet megerősített becslésekre támaszkodni.

Biztosítja, hogy az adatszolgáltatók megfelelő adatokat nyújtsanak, és megfelelő kontrolleljárások vonatkozzanak rájuk: a referenciamutató-kezelőknek magatartási kódexet kell összeállítaniuk, amelyben világosan meghatározzák a bemeneti adatokat biztosító adatszolgáltatók kötelezettségeit és felelősségi körét. E kötelezettségek közé tartozik az összeférhetetlenségek kezelése.

Megfelelő védelmet nyújt a referenciamutatókat használó fogyasztók és befektetők számára: fokozza a mutatók kiszámításához használt adatok és a számítási módszertanok átláthatóságát. Előírja egy olyan dokumentum közzétételét, amely tájékoztatást nyújt arról, mit kíván mérni a mutató, és mik a gyenge pontjai. A javaslat emellett kötelezi a bankokat, hogy szükség esetén - például jelzáloghitel-szerződések kialakításakor - vizsgálják meg, hogy a használni kívánt referenciamutató alkalmas e az ügyfelek számára.

Biztosítja a kritikus referenciamutatók felügyeletét és működőképességét: a kritikus referenciamutatók felügyeletét felügyelő testületi kollégiumok látják majd el. A kollégiumokat az adott referenciamutató kezelőjének felügyelő hatósága vezeti, és a kollégium munkájában részt vesz az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) is. A kollégiumon belüli nézeteltérések esetén az ESMA kötelező erejű közvetítés útján döntheti el a kérdést. A kritikus referenciamutatókra további előírások is vonatkoznak. Ezek egyike szerint az érintett illetékes hatóság kötelezővé teheti a mutató előállításához szükséges bemeneti adatok szolgáltatását.

A bizottság közleménye kiemeli: a javaslat nem vonatkozik azokra a központi bankokra, amelyek tagjai a Központi Bankok Európai Rendszerének, mivel ezek az intézmények már kialakították a rendeletjavaslatban foglalt előírásoknak való megfelelést biztosító rendszereket. A rendeletjavaslat mellékletei részletesebb rendelkezéseket tartalmaznak egyebek mellett az árupiaci referenciamutatókra és a referencia-kamatlábakra vonatkozóan. A kettős szabályozás elkerülése végett egyes kötelezettségek nem vonatkoznak azokra a referenciamutatókra, amelyek bemeneti adatait szabályozott kereskedési helyszínek szolgáltatják.