A Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzőcég új előrejelzésében egyértelműbben fogalmaz: a tagországoknak a következő években egyre kíméletlenebb politikai és gazdasági körülményekkel kellene megbirkózniuk ahhoz, hogy az euróövezet legalább részleges összeomlása megelőzhető legyen, és "csekély" annak valószínűsége, hogy sikerrel járnak. Ebben a helyzetben gyakorlatilag biztos, hogy az euróövezet jelenlegi formájában megszűnik.

A S&P elemzése szerint ugyanakkor a hitelminősítő alapeseti forgatókönyve az, hogy sikerül egyben tartani a 17 tagú euróövezetet, és a valutaunió fokozatos lépéseket tesz a nagyobb mértékű költségvetési-gazdasági unió megteremtése felé. Az elemzők megítélése szerint ezzel együtt is "legalább egy a háromhoz" az esélye Görögország távozásának az euróövezetből.

Az ötven legnagyobb európai bank közül a cég 27-nek az esetében leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben, vagy ennél még azt megelőzően osztályzatrontásra utaló negatív felülvizsgálatot folytat.

Nem a görög bankok okozzák a legnagyobb problémát

A hitelminősítő szerint nem elsősorban a görög bankok okozzák a problémát. Az európai bankok közvetlen görögországi kitettsége 2009 óta érdemben csökkent: a Görögországgal szembeni teljes külföldi követelések összege a 2009 szeptemberében mért 301 milliárd dollárról 2011 végéig 96 milliárd dollárnak megfelelő összegre apadt. Az európai bankok e megmaradt közvetlen görögországi kitettsége földrajzi szempontból is viszonylag egyenletesen megoszlik.

A S&P szerint az európai bankok közvetlen kitettsége az euróövezet más perifériális gazdaságainak jelentősebb a Görögországgal szembeni kitettségeknél, és a hitelminősítő véleménye szerint ez "erőteljesen arra ösztönzi" az euróövezeti vezetőket, hogy e perifériális gazdaságokat a valutaunión belül tartsák.

A CEBR elemzői azonban ezeknek az országoknak a helyzetét is gyakorlatilag tarthatatlannak látják. Csütörtöki elemzésükben kiemelik, hogy még a periféria legjobb helyzetűnek tartott gazdaságában, Írországban is eléri a hazai össztermék 108 százalékát a bruttó közadósság-ráta, a GDP-arányos államháztartási hiány pedig 13 százalék.

A választói hangulat változásával bomolhat az eurózóna

Ezeknek az országoknak az adósságcsökkentési stratégiái teljes mértékben attól függnek, hogy az érintett tagállamok hozzáférnek-e az euróövezeti mentőalapokhoz, és ehhez sok évre szóló, szigorú hitelkondíciókat is teljesíteni kell. Ennek következtében az egész adósságcsökkentési konstrukció "a választói hangulat futóhomokjára épül", és ha a választóknak elegük lesz az évekig tartó hitelszigorból, akkor könnyedén olyan kormányokat juttathatnak hatalomra, amelyek elvetik a segélyprogramok feltételrendszereit.

Ez szinte bizonyosan ahhoz vezetne, hogy egyes tagállamok távoznak az euróövezetből - vélekedtek csütörtöki elemzésükben a CEBR londoni közgazdászai.