Bírálta Lengyelországot az euróövezethez való csatlakozási szándékáért Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a The New York Timesban megjelent cikkében. "Gondoljatok Spanyolországra, Írországra, Ciprusra. Mennyi bizonyítékra van még szükség annak belátásához, hogy az euró egy csapda?" - írta a neves szerző. A valutaárfolyamok és a világkereskedelem szakértője ugyanakkor méltatja a lengyel gazdaság eredményeit, különös tekintettel arra, hogy az unióban az egyetlen ország volt, amely elkerülte a recessziót. Megjegyezte, hogy bár a lengyel gazdaság növekedése az utóbbi hónapokban lassul, európai viszonylatban (amit "gazdasági horrornak" minősít) még mindig nagyszerűn teljesít.

A szerző a lengyel sikert nagyrészt annak tulajdonítja, hogy megtartotta saját valutáját és nem próbálta erősíteni azt. Ennek következtében akkor, amikor jelentős tömegű tőke áramlott a periféria országaiba, Lengyelországban ez nem inflációval, hanem a zloty erősödésével járt, a válság kirobbanásakor pedig korrigált és reális szintre állt be a nemzeti valuta árfolyama. Erre most az ország vezetői be akarnak lépni az eurózónába, vagyis fejjel mennének a falnak. Szerinte a spanyol, az ír és a ciprusi példa jól mutatja, hogy a közös valutára áttérő perifériális országok válsághelyzetben elveszítik mozgáslehetőségüket. Véleményét úgy összegzi: "Az eurózónába való belépés a legjobb esetben is hazárdjáték, amely fatális következményekkel járhat. De sajnos úgy tűnik, hogy a lengyel vezetők még mindig azt hiszik, hogy egyetlen lovasrohammal legyőzhetnek minden tankot."

Krugman kritikáját visszhangozta a Washington Post gazdasági szakírója, emlékeztetve arra, hogy a válság csúcsán, 2009-ben, amikor az amerikai GDP 3,5 százalékkal zuhant, a lengyel 1,6 százalékkal nőtt. Ezt szabadon mozgó valutájának köszönhette, amelynek árfolyamzuhanása 2009-2012-ben előrelendítette a lengyel exportot, amely a gazdaság motorjává vált - írta Dylan Matthews. Ha azonban Varsó csatlakozik az eurózónához, nem lesz képes válság esetén valutája stratégiai leértékelésére.