Kiadós áresés mutatkozik a főbb tőzsdén kereskedett olajtípusoknál: az amerikai WTI 74 dollárig, az észak-európai Brent típus ára 79 dollár alá csökkent. Ez mindkét típusnál 2,5 százalékos mérték azt követően, hogy az OPEC+ csak mérsékelt kitermeléscsökkentésről döntött, és azt sem kötelező, hanem önkéntes alapon.

Sok exportőr, kiküszöbölhetetlen verseny

Az olajexportáló országok szervezetéhez (OPEC) az elmúlt évtizedben egyre több olajexportőr ország társult egyfajta külső tagként, így jelent meg a +, azaz plusz megnevezés. A napokban Brazília is csatlakozott ehhez a külső körhöz, azonban kitermeléscsökkentést nem vállalt. Szerencsére a világban olyan sok kitermelő és exportőr lett, hogy a versenyt már nem lehet egy csoport lépésével kiküszöbölni, hisz a kieső mennyiséget boldogan pótolják a többiek.

A szankciók is csökkentik az árat

Az Oroszország elleni szankciók, melyektől sokan áremelkedést vártak az orosz olaj kiesés miatt, most már úgy tűnik, maguk is inkább lefelé nyomják az árat. Oroszország érdemi mennyiséget ugyanis már csak Ázsiában tud eladni, elsősorban Kínában és Indiában, de ott is 60 dolláros hordónkénti limitár van, ha a szállítást nyugati hajóstársaság és biztosító végzi. Más hajókkal és biztosítókkal is szállítanak (árnyékflotta), de ez sem sokkal magasabb áron zajlik.

Így az orosz olajexport nagy része Ázsiára zúdul, ráadásul jóval a piaci ár alatt, ami a közel-keleti exportőröknek egyre nagyobb gondot okoz. A kitermelés csökkentése nem emeli az árat, sőt, ahhoz, hogy versenyezni tudjanak az orosz olajjal, maguk is kénytelenek árat csökkenteni. A Reuters szerint Szaúd-Arábia 1-3 dollár közti hordónkénti engedményt fog adni januártól az eddig képzett árhoz képest, hogy tarthassa piaci részesedését. Ezt persze a többi közel-keleti szereplőre is hatással lehet, hisz ők sem akarnak piacot veszíteni.

A kereslet is kisebb

Az ázsiai piac így jótékonyan csökkenti a világpici árat is, amiben a kereslet mérséklődése is szerepet játszik. Kína gazdasági gondjai fékezik olajkeresletét, de legalább ilyen fontos a nagy ázsiai ország esetében, hogy az elektromos autózás nem várt előretörése már limitálja a benzin iránti keresletet, így Kína olajimportja rövidesen tetőzhet.

Az izraeli háború első napjaiban sokan attól tartottak, hogy a konfliktus kiterjedhet és érintheti a legfontosabb közel-keleti szállítási útvonalakat, ezért előre bevásároltak, megemelve az árat. Azóta azonban eltelt közel két hónap, a konfliktus kiterjedésének esélye minimálisnak csökkent, ezért az ár visszaesik a korábbi szintekre, miközben az előrehozott kereslet most hiányzik a piacról.

Az eddigi áresés kompenzálja az adóemelést

Mindent összevéve egyre nagyobb az esélye, hogy az olajár tartósan stabil marad, a 70-80 dollár közti ársáv egyensúlyi lehet. Ez a hazai benzinár szempontjából is jóval alacsonyabb szintet eredményez, mint amire októberben számítani lehetett, így összességében kisebb lesz az a sokk, amit a jövedéki adó januári megemelése fog okozni. Jó esetben az ár ott lesz januárban az emelés után, ahol október második felében volt, átlagosan 610-620 forint körül.