A müncheni lap 38 gigabájtnyi adatot kapott egy forrástól a "notórius adóparadicsomként" számon tartott Bahamai Közösség nehezen hozzáférhető cégnyilvántartásából. A kiszivárogtatott fájlok 175 888 offshore cégről, alapítványról, vagyonkezelő társaságról tartalmaznak adatokat. Valamennyit 1990 és 2016 között alapították.

A Süddeutsche Zeitung ezt az anyagot is az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával (ICIJ) közösen kezdte el feldolgozni, mint korábban a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda kiszivárogtatott adatbázisát. A lap kiemelte: nem törvénysértő offshore vállalatot alapítani vagy vezetni, de nem ritkán adókerülésre, illegálisan szerzett jövedelem eltitkolására, törvénytelen üzletek elrejtésére használják az ilyen társaságokat, és a Panama-iratok néven ismert adatbázis, vagy éppen a Florida térségében fekvő atlanti-óceáni Bahama-szigetcsoportról szerzett fájlok és hasonló kiszivárogtatások révén le lehet leplezni közszereplők eltitkolt üzleteit.

A Bahama-iratokban is több volt vagy jelenlegi politikus szerepel, például Bill Morneau kanadai pénzügyminiszter és Amber Rudd brit belügyminiszter. A Süddeutsche Zeitung elsőként a holland Neelie Kroes-ról készített összeállítást.

A jobboldali liberális VDD volt politikusa 2004-től 2014-ig volt a brüsszeli Európai Bizottság tagja, dolgozott versenyjogi biztosként, majd a digitális ügyekért felelős uniós biztosi tisztséget töltötte be. A Bahama-iratok alapján 2000-től 2009-ig igazgató volt a Mint Holdings Ltd. nevű cégnél, és ezt nem hozta nyilvánosságra, pedig a brüsszeli bizottság tagjaként valamennyi üzleti érdekeltségéről nyilatkoznia kellett volna.

Neelie Kroes - aki ötször szerepelt az amerikai Forbes magazin listáján, amely a világ száz legbefolyásosabb nőjét veszi számba évről évre, és jelenleg a többi között a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport tanácsadója és az Uber fuvarmegosztó társaság stratégiai tanácsadó testületének tagja - a Süddeutsche Zeitung és az ICIJ holland tagjainak megkeresésére először tagadta, hogy bármi köze lett volna a Mint Holdings-hoz, majd egy félreértéssel magyarázta a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását.

Ügyvédje útján közölte, hogy 2002-ben kiszállt a cégből, de egy adminisztrációs hiba miatt továbbra is igazgatóként szerepelt a nyilvántartásban, erről pedig nem tudott, így jóhiszeműen járt el, amikor nem jelezte az érdekeltséget. Hozzátette, hogy vállalja a felelősséget a hibáért, és tájékoztatja az ügyről Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság mostani elnökét.