A Reuters brüsszeli forrásaira hivatkozva azt írja, hogy kedden kötelezettségszegési eljárás megindításáról dönt az Európai Bizottság (EB) Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, de más, szintén uniós források szerint a felelősségre vonják Csehországot is. Az ok: a tagállamok nem hajtják végre a menedékkérők elosztásáról korábban hozott döntést. Az Európai Bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küld e tagállamoknak, ami az első lépést jelenti a kötelezettségszegési eljárások megindításában.

A Reuters idézi Orbán Viktor hétfői parlamenti felszólalását, melyben kifejtette, hogy nem engedünk Brüsszel fenyegetésének és visszautasítjuk a kötelező betelepítési kvótának.

Kapcsolódó

A Reuters szeirnt az Európai Bizottság szóvivője nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a bizottság lépni fog ez ügyben, de utalt Jean-Claude Juncker múlt heti, a Der Spiegelnek adott nyilatkozatára, melyben kijelentette: azok, akik nem vesznek részt a kvótarendszer alkalmazásában, jogi eljárásokkal fognak szembesülni. Az EB elnöke ebben az interjúban azt is hangsúlyozta, hogy az európai szolidaritás nem lehet egy egyirányú utca.

A hírügynökség felidézi azt is, hogy Magyarország és Lengyelország a 2015-ös európai tanácsi megállapodás óta, mely szerint 160 ezer menedékkérőt kellett volna áthelyezni a menekülthullám miatt túlterhelt Olaszországból és Görögországból, egyetlen egy embert sem voltak hajlandóak befogadni.

A lengyel belügyminiszter, Mariusz Blaszczak hétfőn a PAP lengyel hírügynökségnek azt mondta, hogy Lengyelország úgy véli, az áthelyezések csak még több menekültet vonzanak Európába és egyébként is hatástalanok.

Csehország kezdetben 12 embert fogadott be a rászabott 2691 főből, de június elején biztonsági aggályokra hivatkozva közölte, hogy több embert nem fogad be.

Orbán Viktor már többször kijelentette, hogy nem enged a kérdésben. A 2015-ös megállapodásban - melyet Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia ellenzett, de a többi tagállam leszavazta - meghatározott kvóta szerint Magyarországnak 1294 ember ügyét kellene átvennie. Lengyelország ebben a bizonyos szavazásban a többséggel voksolt.

Budapest és Pozsony a döntést az Európai Bíróságon is megtámadta, amelyben az első véleményt a testület várhatóan júliusban közli.