Az elmúlt évek korrupciós ügyeit vizsgáló szlovéniai bizottság szerint a nyugat-balkáni ország közel áll ahhoz, hogy Ciprus után a következő dominó legyen, amelyet elbillent az eurózóna adósságválsága. Az elmúlt évtizedben óriásira nőtt a legnagyobb szlovén bankok kockázatos hitelállománya. A mérgező kölcsönök összege elérte a GDP ötödét. Mindennek hátterében a szlovén politikai rendszerbe beégett korrupció áll, amelyben a döntéseket politikai és személyes kapcsolatok alapján hozzák meg szakmai szempontok helyett - állítja az antikorrupciós bizottság jelentése.

A szlovén bankok, amelyek többsége állami tulajdonban van az előbbinél kisebb kockázatos követelésállományról számolnak be. Állításuk szerint hétmilliárd euró értékű kétes hitelük van, ami teljes hitelportfóliójuk 20 százaléka. A legnagyobb hitelminősítők a Nova Ljubljanska Banka és a Nova Kreditna Banka Maribor adósságinak besorolását rontották le az elmúlt hónapokban.

A parlament a múlt héten adta támogatását az új balközép kormány felállásához. A kabinetnek, amelyet a mögötte álló pártok ideiglenesen hoztak létre a következő választásokig, döntenie kellene arról, hogy felállítja-e a kétes hiteleket begyűjtő rossz bankot vagy sem. Ezt követően fel kellene tőkésítenie, majd privatizálnia kellene a mérgező kölcsöneiktől megtisztított pénzintézeteket. A szlovén bankok 2012-ben 606 millió euró veszteséget számoltak el, ami 67 millióval több a 2011-es hiánynál. Janez Sustercic korábbi pénzügyminiszter szerint, ha a bankrendszert nem tudják átalakítani, akkor Szlovénia kénytelen lesz uniós segítséget kérni.