A súlyos lefolyású koronavírus-megbetegedések okaként a betegek életkorát, nemzetiségét és társadalmi státuszát is vizsgálták már kutatók, de a fertőzésen átesetteknél megmaradt Covid-tünetek esetében nem mutatható ki semmilyen összefüggés ezekkel a tényezőkkel - írja a Jerusalem Post.
A Kaliforniai Egyetem nemrég közzétett tanulmánya szerint nagyobb valószínűséggel alakult ki hosszú Covid azoknál, akik kórházi ápolásra szorultak, cukorbetegek vagy magasabb a testtömeg-indexük, viszont a szervátültetett betegek például kisebb eséllyel tapasztaltak koronavírus-tüneteket a megfertőződésük utáni hónapokban.
A kutatásban részt vevő több mint ezer koronavíruson átesett betegből 309-en számoltak be hosszú Covidnak tulajdonítható tünetektől. A leggyakoribb poszt-Covid tünet a fáradtság és kimerültség volt, mely a páciensek harmadánál jelentkezett, légszomjat pedig 15 százalékuk tapasztalt. Szaglásvesztéstől a vizsgált betegek 16 százaléka szenvedett.
Ahhoz viszont további vizsgálatokra van szükség, hogy kiderüljön a hosszú Covid oka, és hogy meg lehessen állapítani, hogy melyik betegeknél nagyobb a kialakulásának a valószínűsége. Az pedig szintén fontos, hogy a felgyógyulás után is koronavírus-tüneteket tapasztalók megfelelő, speciális egészségügyi ellátáshoz jussanak.
Legolvasottabb
Bruttó 600 ezres kezdő fizetést kaphatnak a kereskedelem és marketing szakosok – Videó
Ekkora nettó lehet a kezdő bér pszichológus végzettséggel
Miközben Európa a függetlenséget hajtja, Szijjártó a "bunkóságverseny" miatt háborog
Vége a pazarlásnak? Új rendelet lépett hatályba a víziközművagyon védelmére
Kongatja a vészharangot a MOK, a kormány terve veszélyezteti a betegek biztonságos kezelését
Fokozódik a helyzet: már kimondottan a háborúra készít fel a katasztrófavédelem
600-650 ezres fizetése is lehet az óvodapedagógusoknak
350-450 ezer forintos kezdő fizetés járhat a jogászoknak
A határon kattant a bilincs: menekülés közben kapták el a volt minisztert