A járványidőszak után az inflációs nyomás és a fokozódó geopolitikai feszültségek ellenére a turizmus bizonyított: a válságálló iparág globális forgalma tavaly már gyakorlatilag visszaállt a pandémia előtti szintre, bár az áremelésekért cserébe az utazók elvárásai is szintet léptek. A pénzre váltott döntéseket már nem a tömeghatás, hanem a minőségi élmény ígérete befolyásolja, ebben a  digitális csatornáknak van a legnagyobb szerepe.

2026 újabb mérföldkő lehet, amit a turisták a pénztárcájukon is megéreznek: bár újabb erős év várható, ami nem egy konjunkturális kilengés, hanem stabil növekedésre utal, fordulópont is érkezhet.

Az ár és az érték végleg szétválik: ami valóban jó úti cél, az prémium árakon lesz elérhető, de

minden területen drágulás jön a turizmusban.

A közepes színvonalú szolgáltatások megközelíthetik az ötcsillagos árszintet, ami pedig gyenge, az drágán marad  versenyképtelen – jelentette ki az Economxnak Rasztovits Dávid nemzetközi turizmusszakértő.

Az utazó önbizalma is emelkedett

Átléptünk a progresszív turizmus korszakába, ami elkerülhetetlenül áremelésekkel jár – mondta az aktuális globális trendek elemzéséből a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Eszerint, bár az emberek utazási kedve nem lankad, idén a mennyiségi helyett minőségi evolúció történik. Vagyis

a bizalom, az élményígéret és az adatalapú működés határozza meg, hová áramlik a pénz.

Az elmúlt évek  inflációs és költségoldali nyomása önmagában is nagy volt: az energiaárak, a munkaerőköltség és a finanszírozás drágulása Európa szerte 15–30 százalékkal nyomta meg az utazási kiadásokat – idézte fel. Ez pedig feltornázta a turisták önbizalmát is.

Már nem a csillagokért fizetünk

Idén a törésvonal szerinte a kínálati oldalon jelenik meg: a valódi  élmény prémium áron lesz elérhető, ám ezért egyre többen hajlandók fizetni. Viszont a középszerűség biztonságos zónája megszűnik, mivel a „tucatnyaralások” ár/érték aránya kevésbé lesz kedvező.

Nem lesz robbanás, és nem jön vissza a sokat emlegetett, klasszikus szezonalitás sem – aki erre vár, lemarad a versenyben. Már a fragmentált kereslet uralkodik: februárban épp olyan sokan ülnek repülőre, mint szeptemberben, de rövidebb foglalási idővel és magasabb elvárásokkal. A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha

a szállodák, éttermek, élményhelyek fejlesztés nélkül emelik az árakat.

Az utazó ma már nem elsősorban kategóriát vagy csillagot vásárol, hanem arra kíváncsi, a szolgáltatás mögött milyen történet és mekkora bizalmi tőke áll – összegezte.

A turizmusszakértő minőségi szintugrásra számít az idén, amit az árak is követnek 
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Kevés a prospektus, már digitálisan választunk

Kitért rá: a mesterséges intelligencia nem vesz el az utazási kedvből, éppen ellenkezőleg. Az AI-t hatékonyan használó üzletemberek, a fiatalok és a középkorú utazók is több szabadidővel és nagyobb  jövedelemmel számolnak, ami új, fizetőképes keresletet generál. De ez rálép a cégek sarkára is, kényszerítve a változást. Annál is inkább, mert a döntés terepe már 70-80 százalékban a digitális világ, ahol

a fizikai élményt megelőzi a virtuális benyomás.

A reputáció, az értékelések, a vizuális narratíva, a szubjektív márkaígéret és annak következetessége határozza meg a fizetési hajlandóságot. Ezért azok a  turisztikai vállalkozások nyernek a szemléletváltáson, ahol innovatív üzleti hozzáállással adatvezérelt kampányokat és célzott kommunikációt alkalmaznak – sorolta.

AI: nem fenyeget, inkább felemel

Az AI ugyanis a turizmusban nem elsősorban a vendéget, hanem a szolgáltatót emelheti fel. Például a prediktív árazás 5–15 százalékkal növelheti a teljesítményt, míg az automatizált ügyfélkommunikáció akár felére csökkenti az  adminisztratív terhelést.

Ma már nem kérdés, hogy

a digitálisan működő vállalkozások termelékenysége nő,

több időt, magasabb jövedelmet élveznek, ez az üzleti réteg rugalmasabban igazodik a piachoz. A csendes átalakulás évek óta tart, de az idén válik igazán láthatóvá – mondta Rasztovits Dávid.

Úgy látja: 2026-ban nem az az élményszolgáltató nyer, aki olcsóbb vagy nagyobb a versenytársaknál, hanem aki adatalapú döntések alapján egyértelműen pozícionál, integrálja a technológiát és következetesen építi a digitális bizalmat.

Vonzza a kínaiakat a biztonság

A hosszú távú utazások iránti kereslet kissé gyengülhet 2026-ban: az Európai Utazási Bizottság (ETC) legfrissebb, nemzetközi felmérése szerint öt százalékkal kevesebb válaszadó tervez hosszabb utat, mint az előző évben. Az Európa iránti érdeklődés továbbra is általánosan magas, bár sokakat még mindig visszatartanak a pénzügyi korlátok, a kevesebb szabadság és a belföldi, rövid távú utak nagyobb hangsúlya, ami leginkább az amerikai és ausztrál utazókra jellemző. Európa iránt leginkább Kínában, Brazíliában kiemelkedő az érdeklődés, főként a politikai stabilitás, a biztonság és a kevés természeti katasztrófa miatt.

Kapcsolódó