Az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék 16,2 százalék, vagyis a férfiak átlagos órabére ennyivel haladja meg a nőkét - derül ki az Európai Bizottság adataiból, amelyet a héten, az "egyenlő díjazás európai napja" alkalmából hoztak nyilvánosságra. Az uniós szintű esemény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nőknek mennyivel kellene többet dolgozniuk ahhoz, hogy ugyanannyit keressenek, mint a férfiak. Az egyenlő díjazás európai napját harmadik alkalommal, idén február 28-án hirdetik meg 2011. március 5-ét és 2012. március 2-át követően. (Miután az Európai Bizottság számításai szerint a férfiak jelenlegi előnye 59 nap, ezért esik idén ez a nap február 28-ra.)

A jelenlegi 16,2 százalékos átlagos bérszakadék az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, a különbség ugyanis korábban 17 százalék vagy e feletti szinteken mozgott.

Bár a bérszakadék az utóbbi években mérséklődött, nincs okunk ünnepelni - vélekedett Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke. Bár az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben, a bérszakadék továbbra is jelentős, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos szerint a nők a munkaerőpiacon továbbra is hátrányt szenvednek az egyenlő bérezési feltételek hiánya miatt.

 

A nemek közötti bérszakadék (százalék)
Szlovénia0,9
Lengyelország4,5
Olaszország5,3
Luxembourg8,7
Románia8,8
Belgium10,2
Portugália12,8
Bulgária13.0
Málta13,4
Írország13,9
Litvánia14,6
Svédország15,4
Lettország15,5
Franciaország15,6
Dánia16.0
EU átlag16,2
Spanyolország16,2
Ciprus16,8
Magyarország17,6
Hollandia17,8
Egyesült Királyság19,5
Szlovákia19,6
Finnország20,3
Csehország21,6
Görögország22.0
Németország22,3
Ausztria24.0
Észtország27,7
Forrás: Eurostat 2010, (kivéve Görögország: 2008)

A csökkenő tendenciában az is közre játszik, hogy a válság miatt a férfi foglalkoztatottak által uralt ágazatokban (például építőipar, gépipari szektor) jelentősebb volt a bérek csökkenése. A változást tehát elsősorban nem a nők bérezésének és munkakörülményeinek javulása idézte elő, hanem a férfiak bérének csökkenése, illetve az, hogy ezzel párhuzamosan nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatott férfiak aránya.

A bizottság a helyzet javítása érdekében elindította az "Egyenlőség kifizetődő" elnevezésű projektet, amelynek célja, hogy felhívja a vállalatok figyelmét a nemek közötti egyenlőség és az egyenlő fizetés gazdasági előnyeire. A kezdeményezés képzési lehetőségek, rendezvények és különböző eszközök révén támogatja a vállalatokat a bérszakadék csökkentése érdekében tett lépéseikben - olvasható a bizottsági közleményben. A projekt célja emellett, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia célkitűzéséhez, melynek értelmében a foglalkoztatási arányt 75 százalékra kell emelni - ehhez pedig elengedhetetlen a nők fokozottabb arányú munkaerőpiaci részvétele.

A bizottság által kiemelt pozitív példák:

  • A német Axel Springer médiavállalat 2010-ben indította esélyegyenlőségi programját, melynek keretében a vezető beosztásban dolgozó női munkatársak arányát 5-8 év alatt a tervek szerint 30 százalékra növelik
  • A Kleemann Hellas görög liftgyártó cég az értékesítés és a technikai kiszolgáló tevékenységek terén igyekszik növelni a női munkavállalók arányát, csökkentve a nemi szegregációt. A vállalat sokféleségre és nemek közötti egyenlőségre irányuló projektje eredményeként az értékesítési területen dolgozó hölgyek aránya 2004 és 2012 között 5 százalékról 30 százalékra növekedett.
  • A mobiltávközléssel foglalkozó litván Omnitel projektjének célja, hogy az alkalmazottaknak biztosított rugalmas munkalehetőségek révén a vállalaton belül családbarát munkakörnyezetet hozzanak létre, és így a hivatás és a magánélet egyensúlya a vállalati kultúra részévé váljon. A kezdeményezés a vezető beosztásban dolgozó nők számának növekedéséhez is hozzájárult.
  • A német IBM létrehozta a német női vezetők tanácsát, hogy így ösztönözze a nőket, hogy az informatikai ágazatban helyezkedjenek el; tevékenységeik között szerepelnek a diákoknak kínált személyes és virtuális mentori programok. Ezekben a programokban azok a fiatal munkatársak is részt vehetnek, akik karrierjük során menedzsmenttel vagy egy speciális szakterülettel kívánnak foglalkozni.