Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az EP és az EU másik társjogalkotó intézménye, a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács informálisan már megállapodott a javaslatról, így annak hivatalos elfogadása a plenáris szavazás után már puszta formalitás lehet.

Eddig a természeti csapást követően 10 hét állt a tagállamok rendelkezésére, hogy segítséget kérjenek a bizottságtól, ezek után két héttel több idejük lesz erre. A jövőben a megítélt segély 10 százalékát, legfeljebb 30 millió eurót előre kifizethet majd az Európai Bizottság, emellett pedig egyszerűsítik a regionális, úgynevezett "földrajzilag korlátozott" természeti csapások után kifizethető uniós segítség jóváhagyásának szabályait. Változik az is, hogy a tagállamoknak ezentúl nem egy, hanem másfél évük lesz az uniós segítség felhasználására, valamint a bizottságnak rövidebb idő alatt el kell majd bírálnia, hogy megfelelnek-e a feltételeknek a tagállamok benyújtott kárigényei, és ha igen, mekkora segítséget tart indokoltnak.

"Az új szabályok a jogosultságot egyetlen kritérium teljesítéséhez kötik és így egyértelműen meghatározzák, hogy melyik régió kaphat a támogatásból" - fogalmazott a szavazással összefüggésben a téma jelentéstevője, a spanyol, néppárti Rosa Estaras Ferragut.

A szolidaritási alap a legnagyobb természeti csapások okozta károk enyhítésére szolgál. Olyan katasztrófák esetén lehet igénybe venni, amikor az okozott kár 2011-es árakon számítva eléri a 3 milliárd eurót (körülbelül 920 milliárd forint), vagy az érintett ország bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,6 százalékát. A regionális katasztrófák esetében viszont az egyetlen feltétel az, hogy a kár el kell érje az érintett térség bruttó jövedelmének 1,5 százalékát. Ezt két kitétellel egészítik ki az új szabályok: egyrészt elszigetelt régiókat érintő katasztrófák esetén alacsonyabb, 1 százalék a küszöb, másrészt ezentúl hatásukat hosszabb idő alatt kifejtő természeti csapások, így például egy hatalmas károkat okozó, hosszú aszály kárainak enyhítésére is segítségül lehet majd hívni az alapot.

A 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban az EU szolidaritási alapja évente 500 millió euróval gazdálkodhat. Az alapot 2002-ben, a Közép-Európát sújtó nyári árhullámot követően hozták létre. Azóta 56 alkalommal vették igénybe árvizek, viharok, erdőtüzek, földrengések és szárazságok okozta károk enyhítésére. Eddig 23 tagállam kapott segítséget összesen 3,6 milliárd euró értékben.