A magyar kormány 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.
A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból.
A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.
Legolvasottabb
Tusk: hiába az ellenkezés, Orbán Viktor már rábólintott az ukrán pénzre
Bemondták von der Leyenék: nincs közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, Magyarországon sem
Súlyos lépést vett fontolóra a G7 az olajapokalipszis miatt
Kiderült, mi történik a lejárt sírral vidéken
Messziről látszott, hogy megéri: bevásároltak állampapírokból a bankok
Áramütés a magyar gazdaságnak: csak erős idegzetűeknek ajánlják a friss adatokat
Orbán megkapta a kínzó kérdést, lesz-e Fidesz–Mi Hazánk-koalíció – váratlan választ adott
Egyre többen szorulnak pszichológiai segítségre gazdasági nehézségeik miatt
A Mol nem vár a kormányra: hirtelen nagyot ránt az üzemanyagárakon