A görög adósságokat hitelező bankok és biztosítók megkockáztatnának egy tervezett, menedzselt részleges államcsődöt Görögországban, hogy ezzel segítsék az ország adósságválságának rendezését - mondta Charles Dallara, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) ügyvezető igazgatója. A világ nagy nemzetközi pénzintézeteit képviselő szervezet vezetője nem hiszi, hogy egy átmeneti, részleges fizetésképtelenség - amire már volt példa egyes államok esetében a múltban is - feltétlenül a legrosszabb dolog lenne, ami Görögország esetében történhet - derül ki a Bloomberg tudósításából. Dallara nyilatkozata, amelyet a nagybankok szerdai párizsi tanácskozását követően adott, tökéletesen szembe megy az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Unió a csődöt teljesen elutasító álláspontjával.

Ráadásul Berlin látva, hogy a magánhitelezők bevonására a múlt héten kidolgozott módszerek nem nyerték el a hitelminősítők tetszését, felmelegítette korábbi javaslatát, miszerint a magánhitelezőknek egyszerűen át kellene váltaniuk minden lejáró görög hitelüket újakra, meghosszabbítva ezzel hitelezői státusukat. Ezt az ötletet az ECB mereven elutasította, ám a német döntéshozók úgy láthatják, nem érmes mással kísérletezni, ha a hitelminősítők végül is lényegében bármilyen konstrukciót államcsődnek minősítenek.

Az elemzők egy része már csak a gondviselésben bízik. Mint egyikük a Bloombergnek elmondta, a piaci befektetők elkerülhetetlennek látják a magánhitelek továbbgörgetését, ami után - akár Görögország formális fizetésképtelenségéhez vezet ez, akár nem - már csak imádkozhatnak azért, hogy a fizetési válság ne terjedjen tovább Európára, majd a világra. Mások abban bíznak, hogy az ECB mindenképpen életben tartja a bankokat, elsősorban a görög pénzintézeteket, még akkor is, ha beüt a csőd. Jean-Claude Trichet, a bank elnöke nem akar úgy leköszönni a posztjáról, hogy az eurózóna teljes összeomlásának egyik okozójaként kerül be a történelemkönyvekbe. Ezért az ECB el fogja ugyan  játszani a hattyú halálát, de nyitva hagyja a pénzcsapokat.