A 15 uniós tagországból, valamint a várhatólag jövő nyáron EU-taggá váló Horvátországból álló csoportot aggasztja, hogy a következő, 2014 és 2020 közötti időszakra szóló középtávú uniós költségvetési kerettervben (Multiannual Financial Framework, MFF) számos EU-tagállam jelentős mértékben le akarja faragni az átlagnál számottevően elmaradottabb térségek fejlesztését célzó kohéziós támogatási alap összegét.

Az Európai Bizottság előterjesztése nyomán, illetve a 27 tagállam eddig kifejtett álláspontjának fényében elképzelhető, hogy Magyarország akár 20-30 százalékkal kevesebb kohéziós forráshoz juthat a következő időszakban, mint a mostani hétéves ciklusban.

A minap egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata úgy nyilatkozott, hogy az MFF-ről szóló tárgyalásokon az ütemet láthatóan 6-7 nettó befizető ország diktálja - vagyis azok a tagállamok, amelyek több pénzt tesznek be a közös uniós kasszába, mint amennyit abból kivehetnek. Egy másik uniós tisztségviselő megállapítása szerint a javaslatok abba az irányba mutatnak, hogy jobban támogatják az átlagosan viszonylag fejlettebb országokon belüli egyes fejletlenebb régiókat, mint az összességében fejletlenebb országokat.

Az EU soros elnökségét ellátó Ciprus legújabb MFF-tervezete szerint mintegy 12,5 milliárd euróval csökkentették a kohéziós politikára fordítható összeg egészét, továbbá az egy-egy tagállamnak adható összegre vonatkozó kiadási plafont is leszállították. Az adható összeg függne a gazdaság teljesítményétől, illetve a gazdasági teljesítmény várható alakulásának irányáról, a növekedés ütemének valószínűsíthető mértékétől is.

A keddi brüsszeli tanácskozás házigazdája Martin Schulz, az EP elnöke, társszervezője pedig Donald Tusk lengyel és Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök. Szintén részt vesz az ülésen José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint a szociális partnerek, vagyis a munkaadók és a munkavállalók uniós szintű képviselete.