Bár Szijjártó Pénter külgazdasági és külügyminiszter nem aggódik a magyar gazdaság miatt, legalábbis a Napi.hu munkatársának pénteken a miniszter azt hangsúlyozta: a kormány azon dolgozik, hogy az év egészében meglegyen és meg is lesz a 2,5 százalék. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is azzal kommentálta a kiábrándító adatot, hogy a GDP visszafogottabb teljesítménye elsősorban az uniós források ciklikusságának, valamint a járműipar lassulásának tudható be, de a növekedés 2016 egészében érdemben újra gyorsulhat, amit a gazdasági fundamentumok és a kormányzati intézkedések is támogatnak.

Tehát nem kell aggódni - legalábbis a kormányzat szerint -, elemzők között viszont egyre többen már 2 százalék alatti bővüléssel számolnak éves viszonylatban.

Kapcsolódó

Ez az adat nemcsak a várakozásokhoz tűnik azonban kiábrándítónak, de az uniós összképben is inkább negatív értelemben tűnik "kiemelkedőnek" a magyar adat - megint inkább Görögország szintjéhez áll közel a magyar teljesítmény.

A magyar éves 0,5 százalékos bővülésnél és negyedéves 0,8 százalékos visszaesésnél nem sok rosszabb adat van az EU-ban. Az EU 28 átlaga egyébként éves alapon 1,7, negyedéves alapon 0,5 százalékos növekedést mutat.

Az EU 28 tagállama között az Eurostat szintén pénteken publikált gyorsbecslése alapján 2016 első negyedévében az előző negyedévhez képest Szlovákia produkálta a leggyorsabb növekedést 1,7 százalékos bővüléssel, amelyet Románia követ 1,6 százalékos növekedéssel, míg a leggyengébb adat a magyar lett 0,8 százalékos visszaeséssel. A magyar mellett csak a görög, illetve a lett és a lengyel gazdaság esett vissza, 0,4, illetve 0,1-0,1 százalékkal.

Éves alapon a görögök 1,3 százalékos visszaesését azért nem sikerült alulteljesítenünk, de a szerény, 0,5 százalékos magyar növekedés így is a második legrosszabbnak számít az EU-ban. E viszonylatban a legerősebb növekedéssel Románia büszkélkedhet 4,2 százalékkal, de Szlovákiában (3,6 százalék), Spanyolországban (3,4 százalék), Bulgáriában (2,9 százalék), Cipruson (2,7 százalék), Lengyelországban (2,5 százalék) és az Egyesült Királyságban (2,1 százalék) is relatíve robusztus növekedés látható.

Egy százalék alatti növekedéssel sem sok tagállam "büszkélkedhet" Magyarországon kívül az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - egészen pontosan kettő: Finnország (0,9 százalék) és Portugália (0,8 százalék).

Hogy elemzők szerint mi áll e teljesítmény hátterében, itt olvashat bővebben.