A csatlakozáshoz a Bundesrat (Szövetségi Tanács), illetve a Bundestag, a Parlament alsóházának a beleegyezése is szükséges. Kína és az AIIB vezetése túlnyomórészt teljesítette a nyugati országok kéréseit - közölte a szövetségi pénzügyminisztérium szóvivője. Az előszerződés megfogalmazása így szinte teljes egészében megegyezik más nemzetközi pénzintézetek, például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Ázsiai Fejlesztési Bank (Asian Development Bank, ADB) alapokmányával.
Németország 4,1 százalékos szavazati részesedéssel Kína, India és Oroszország után a negyedik legnagyobb részvényese lesz a pénzintézetnek. Németország 4,5 milliárd dollárral járult hozzá az AIIB 100 milliárd dolláros alaptőkéjéhez. Kína 26 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik a pénzintézetben.
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak 57 alapító tagja van, közöttük 14 az Európai Unióból. Németország mellett még egyebek között az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország is csatlakozott a bankhoz. Részesedésük együttesen lehetővé teszi számukra a vétójog gyakorlását.
Legolvasottabb
A Mol nem vár a kormányra: hirtelen nagyot ránt az üzemanyagárakon
A kormányzat a nyugdíjasokra mutogat! Még soha nem szenvedett ekkora veszteséget a magyar állam
Reagált a Raiffeisen Bank az ukrán pénzszállítók ügyére
Emelték a béreket, már nincs kedve az orvosoknak a kivándorláshoz
Öveket becsatolni, jön az újabb razzia
Megdőlt minden korábbi csúcs: megrohamozták a tagok az egészségpénztárakat
Megszólalt a Mol a tankolásra bevezetett mennyiségi korlátozásról
Megmozdult a Fidesz az ukrán pénzszállító miatt: már törvény készül
Újabb 40 településre terjeszkedik a Kifli