Százezer fölé nőtt tavaly az egészségpénztárakba újonnan belépő tagok száma, ezzel a taglétszám már közelíti az 1,26 milliót – mondta Barát Mihály, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. A tagdíjbevételek is nagyon szép ütemben emelkednek a kasszáknál, 2025-ben már közelítették a 100 milliárd forintot.

Hosszú évek óta nem látott szintre, 103,3 ezerre nőtt tavaly a hazai egészségpénztárakba belépő új tagok száma: ez a létszám ötödével meghaladja a szintén sokéves csúcsot jelentő 2024-es adatot is.

Az új belépők nagy számának köszönhetően a taglétszám is rekordot döntött az egészségkasszáknál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, és 5,8 százalékos (nagyjából 70 ezres) bővülés után az év végére megközelítette az 1,259 milliót.

Az új belépők számának emelkedése az éves befizetések utáni 20 százalékos, de legfeljebb 150 ezer forintos adóvisszatérítés mellett azzal is magyarázható lehet, hogy egyre többen érzik hasznosnak az egészségmegőrzési célú öngondoskodást, illetve használják ki a pénztárak önsegélyezési jellegű szolgáltatásainak – például az iskolakezdési támogatásnak vagy a lakáshitel-törlesztés támogatásának – előnyeit is.

Arról sem lehet megfeledkezni, hogy a pénztárak az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt helyeztek a digitalizációra, ami könnyebben elérhetővé tette a szolgáltatásaikat, illetve folyamatosan bővítik az elérhető partneri kedvezmények körét is. 

Kapcsolódó

Egyre többet fizetnek be a tagok

A taglétszám gyors ütemű növekedése mellett a tagdíjbevételek is nagyon szépen alakulnak az egészségpénztáraknál: a tagok által fizetett tagdíj összege 16,3 százalékkal, 86,8 milliárd forintra, míg a munkáltatói tagdíj-hozzájárulásoké 13,7 százalékkal, 11,4 milliárd forint közelébe emelkedett.

Az inflációt többszörösen meghaladó ütemben emelkedett ugyanakkor a szolgáltatási célú kiadások összege is 2025-ben, és közel 18 százalékos növekedés után meghaladta a 115,5 milliárd forintot. A szolgáltatásokra fordított összeg megoszlása nem változott érdemben a korábbi évekhez képest, vagyis a kiadások legnagyobb, 52,4 százalékos szeletét gyógyszerekre, illetve gyógyászati segédeszközökre fordították a pénztártagok.

Magánegészségügyi ellátásra a felhasznált összeg 37,1 százaléka ment el a jegybanki adatok szerint, ami nagyjából megegyezik a 2024-re kimutatott aránnyal. Az önsegélyező szolgáltatások közé tartozó lakáshitel-törlesztés támogatására viszont a 2024-es összeg több mint másfélszeresét, 4,9 milliárd forintot költöttek a pénztártagok, így ez a szolgáltatás már 4,2 százalékkal részesedik a teljes tortából.