Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szinte felrobbantak a nyersolaj jegyzésárak hétfőre virradóra a világpiacon. Az áprilisi leszállításra szóló határidős árak mind az amerikai WTI, mind az északi-tengeri Brent esetében hordónként 120 dollárig lőttek ki, vagyis a pénteki záróárakhoz képest 28 százalékos volt az áremelkedés. Szerencsére csak ideiglenesen.
Magyar idő szerint a hajnali órákban kicsit konszolidálódott a helyzet, már „csak” 12-15 százalék pluszt mutatnak a kijelzők. A korrekció egyik magyarázata valószínűleg az hogy a G7 országok a stratégiai nyersolajkészletek esetleges összehangolt felszabadításáról egyeztetnek.
Mi váltotta ki az őrületet?
Az Egyesült Államok és Izrael újabb légicsapásokat hajtott végre hétvégén, elsősorban katonai létesítményeket, rakétabázisokat és légvédelmi rendszereket támadtak, de Teherán legnagyobb olajtárolóját is találat érte, melynek hatására a légkörbe került a nyersolaj, illetve az utcákon tűzcsóvák alakultak ki.
Irán – miután bocsánatot kért az általa megtámadott környező arab országoktól ismét – támadta Szaúd-Arábiát, Katart, Kuvaitot, Bahreint és az Egyesült Arab Emírségeket is. Irakban olajipari létesítmények és külföldi vállalatok telephelyei kaptak találatot.
A Hormuzi-szoros hajóforgalma teljesen leállt, a WTI nyersolaj árfolyama ma hajnalban ezért érte el a 120 dollárt – foglalta össze az eseményeket az Equilor.
A tárolókapacitások szűkössége miatt több ország is bejelentette a kitermelés visszafogását, egyedül Szaúd-Arábia tudja növelni a kitermelést, mivel alternatív csővezetéken is tud szállítani, Katarban pedig leállt az LNG-termelés.
Donald Trump pénteken jelezte, hogy kizárólag feltétel nélküli megadást fogad el Irántól, melyet a perzsa állam határozottan visszautasított. Felmerült a szárazföldi amerikai alakulatok bevetése is, viszont erre csak akkor kerül sor, ha az iráni hadsereg jelentősen meggyengül.
Most már biztosan látszik, hogy a közel-keleti konfliktus hosszú hetekig, de akár hónapokig is elhúzódhat. A kulcskérdés, hogy meddig lesz lezárva a Hormuzi-szoros. Az olajárak jelentős emelkedése felvetheti egy globális energia- és élelmiszerválság kialakulását, mely súlyosabb lehet a 2022-2023-asnál.
- vélik az Equilor elemzői.
Kemény menet jön a tőzsdéken
A hongkongi részvények hat hónapos mélypontra estek hétfőn, igaz napon belül megúszták 1,7 százalékos mínusszal. A japán Nikkei 225 index viszont elesett, több mint 5 százalékot zuhant.
Sokat mond a helyzet súlyosságáról, hogy a nemesfémek ára is esik, az arany és az ezüst árfolyama 1-1 százalékkal ereszkedett hétfőn. Ez arra utalhat, hogy az ázsiai és más tőzsdéken elindulhattak a margin call-ok (a tőkeáttételes befektetőket ilyenkor az alapletét, a fedezet pótlására szólítja fel a szolgáltató, amit sokan aranyeladásokkal teljesítenek).
Ha nem javul a helyzet napközben, az amerikai tőzsdék 1,5-1,7 százalékos mínuszban indíthatnak. Európában is pirosban fog nyitni az összes tőzsde, a jelenlegi árazások alapján 2-3 százalékos esés borítékolható, és az általános eladási hullám a magyar részvényeket sem kerülheti el. A kereskedés első fél órája után a BUX több mint 2 százalékos mínuszba került, a blue chip papírok közül a leggyengébb az OTP, amelynek árfolyama több mint 4 százalékkal csökkent.
Az euró-forint 395 és 396 közt billeg, a reggeli órákban mutatkozott egy rövid ideig tartó árfolyamerősödés, nem kizárt, hogy a jegybank interveniált, vagyis üzenetet küldött a piacoknak, hogy kész bevatkozni a forint védelmében, a rekordon lévő devizatartalék ezt lehetővé tenné.
Hétfőn reggel a holland energiatőzsdén közel 20 százalékkal ugrott a földgáz jegyzésára. Ez rossz hír az olyan energiaimportőr országoknak, mint mi.
