A liberális párt a Korszakváltás Programja néven bocsátotta útjára a 2002-es választási programját. A 2000-ben íródott program a klasszikus liberális értékek hangsúlyozása mellett 3x5 törvényhozási csomagra, 5 reformra és 10 programra tett javaslatot. A választási program politikai felelőse Magyar Bálint, szakmai-gazdasági vezetője Csillag István, koordinátora Török Gábor történész volt. A program írását vezetők felkérésére négy nagyobb blokkban, közel 40 munkacsoport alakult, amelyekben mintegy 50 értelmiségi hosszabb írásaival, másik 50 rövid dolgozataival, tanácsaival segítette, hogy 2000 nyarán blokkvitákban vitathassák meg a következő tíz év kihívásaira fogalmazott szabadelvű válaszokat, ajánlatokat. A blokkvitákat követő szerkesztés után az SZDSZ Országos Tanácsa is megismerte és a küldöttgyűlés elé terjesztette a programtervezetet.

1. Demokrácia csomag

- kisebb (250-300 fős) parlament és a választói akaratot hívebben tükröző, arányosabb választási rendszer megteremtése

- a parlament ellenőrző szerepének helyreállítása

- a parlament hetenkénti üléseinek helyreállítása és az ülésezési rend pontos definiálása a Házszabályban

- a vizsgálóbizottságok működésének törvényi garanciákkal történő biztosítása

- az Alkotmánybíróság ügyrendjének törvényben történő rögzítése

- a testületre kötelező határidők megállapítása

- egyedi országgyűlési döntések alkotmánybíróság előtti felülvizsgálata lehetőségének megteremtése

- az alkotmányjogi panasz intézményének bevezetése

- az igazságügyi reform folytatása

- ítélőtáblák felállítása

- önálló közigazgatási bíróság megteremtése

- az "actio popularis" intézményének (a nem közvetlenül érintettek perindítási jogának) megteremtése

- a bűncselekmények áldozatai jogvédelmének erősítése

- az önkormányzati és civil autonómiák védelmének biztosítása

- a magánélet védelmének megerősítése

- az állam és egyház szétválasztásának garantálása.

2. Korrupció ellenes csomag

- a párt- és kampányfinanszírozás megreformálása, szigorú szankcionálása

- az országgyűlési képviselők mentelmi jogának szigorítása

- a költségvetés terven felüli bevételeiről országgyűlési döntés szükségességének megteremtése

- a közbeszerzési törvény alóli kibúvók megszüntetése

- a közbeszerzési pályázatok és a közpénzből finanszírozott szerződések megjelentetése az Interneten

- az államtitkok és a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében üzleti titoknak minősített adatok körének visszaszorítása

- a nyilvánosság védelme korrupcióra utaló cselekmények feltárása esetén

- a személyiségi jogok korlátozására felhatalmazott szervezetek politikamentesítése.

3. Társadalmi nyilvánosság csomag

- a közszolgálati média párttalanítása

- a költségvetési forrásból kormányhű magánsajtó gründolásának tilalma

- a közérdekű adatok körének kiszélesítése

- az államtitok körének szűkítése és a nyilvánosságra hozatali tilalom időtartamának rövidítése

- a kormányülésekről hangfelvétel készítése

- a közérdekű adatok kiadásának megtagadása esetén gyorsított bírósági eljárás és szankciók bevezetése

- a rendszerváltás előtt az összes titkosszolgálat által gyűjtött adat korlátok nélküli megismerhetőségének biztosítása az érintettek számára.

4. Antidiszkriminációs és esélykiegyenlítő csomag

- a társadalmi előítéletek csökkentése jogi eszközökkel (antidiszkriminációs törvény megalkotásával) és felvilágosító programokkal

- nők és férfiak közötti esélyegyenlőség garantálása

- az esélyegyenlőségi törvény megalkotása

- a hátrányos megkülönböztetés tilalmának kiterjesztése a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi kérdésre

- a nők munkaerő-piaci érvényesülését segítő programok indítása

- a gyermeküket nevelő anyák számára a távoktatás, a távmunka és a részmunka lehetőségének megteremtése a családi élet és a munka harmonikusabb összeegyeztethetősége érdekében

- a szexuális zaklatás fogalmának az Európai Unió ajánlása mentén való meghatározása és szankcionálása

- a családon belüli erőszak áldozatainak fokozott védelme

- roma esélykiegyenlítő program

- a romák esélyeinek intézményes javítása az oktatásban

- településfejlesztési program megvalósítása

- roma kisvállalkozások segítése

- roma foglalkoztatási program elindítása

- a nemzeti kisebbségek védelme

- a fogyatékosügyi program megvalósításának felgyorsítása

- a szexuális kisebbségek védelme.

5. Életút biztonsági csomag

- a GYES megemelése, és értékállóságának a minimálbér meghatározott hányadához kötve történő biztosítása

- a családi pótlék mértékének valorizálása és jelentős emelése

- a magánnyugdíjpénztár-tagok fokozatos kárpótlása az elvesztett tagdíj miatt

- a nyugdíjreform megerősítése és továbbvitele, a nyugdíjjárulékból a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett rész legalább egyharmados arányának biztosítása

- az időskori járadék normativitásának és a minimálbér meghatározott hányadához kötésének megteremtése (melynek költségeit a központi költségvetés állja).

Reformok

1. Adóreform

- adócsökkentés;- a személyi jövedelemadó (két lépésben) egységesen 20 százalékra történő csökkentése (a gyermekkedvezmények családi pótlékra történő átváltása, a hosszú távú megtakarításokat, beruházásokat és hátrányos térségi foglalkoztatást ösztönző kedvezmények megtartása, valamint az egyéb kedvezmények megszüntetése mellett);- az Európai Unió átlagához közelítő egységes forgalmi adó bevezetése (az Európai Unióban kedvezményezett kör kivételével);- a társadalombiztosítási járulék 25 százalékra történő csökkentése;- decentralizálás;- a helyben maradó jövedelmek növelése;- adóalkotmányosság;- az adónemek (központi, regionális és helyi szintek közötti) törvényi garanciákkal történő tartós elhatárolása;- az adótörvények két évvel korábban történő elfogadása;- az adóhivatal politikamentességének megteremtése;- az adóbevételek átláthatóságának biztosítása.

2. Költségvetési reform

- az átláthatóság, a teljesítmény és a verseny követelményeinek biztosítása az államháztartásban;- a rendszerváltás óta elmaradt feladattisztázás végrehajtása;- a mai intézményrendszer tevékenységének tüzetes átvizsgálása; egyes állami feladatok teljes vagy részleges "privatizálása";- a fejlett piacgazdaságokban alkalmazott költségvetési technikák kialakítása, illetve adaptálása (egységes számbavételi rendszer kialakítása, eredményszemléletű számvitel megalkotása);- az államháztartás reformjának újraindítása;- a takarékosabb, hatékonyabb és kisebb államháztartás megteremtése (az évtized végére az állami újraelosztás GDP arányosan 32-35 százalékra történő csökkentése);- a költségvetési egyensúly javítása (az államháztartás hiányának folyamatos csökkentése és a maastrichti kritériumokkal összhangban a GDP 3 százaléka alatt tartása).

3. Agrárreform

- tartós birtokrendszer kialakítása;- új földtörvény: a helyben lakó gazdálkodók és belföldi tagokból álló jogi személyek földtulajdon szerzésének lehetősége;- a földbérleti idő a jelenlegi 1-5 évről 5-20 évre történő emelése;- földhasználati, öntözési együttműködési formák támogatása;- tájgazdálkodásba illesztett mezőgazdaság kialakítása;- tartós és átlátható támogatási formák biztosítása;- a szociális, a tájfenntartási és a gazdálkodási célú támogatások világos szétválasztása;- piacformáló állami támogatások világos szabályok szerinti meghirdetése;- a fejlesztési támogatások bővítése a minőségi árutermelés és a tájgazdálkodás érdekében;- a birtokkoncentrációt segítő támogatások radikális növelése;- a jelzálog hitelintézeti rendszer feltőkésítése és kiépítése;- mezőgazdasági adóskonszolidációs program beindítása;- a szövetkezeti külső üzletrészt kiváltó támogatási program elindítása;- az európai uniós támogatási rendszerhez illeszkedő intézményrendszer kiépítése;- minőségbiztosítási és termékminősítő rendszerek kiépítése az életminőség javítás, az élelmiszerbiztonság és a felelős tájhasználat érdekében;- a gazdálkodókat segítő szolgáltatói, tanácsadói és informatikai rendszer kiépítése.

4. Egészségügyi reform

- a szolidaritás elveit is érvényesítő, versenyző biztosítókra épülő biztosításalapú egészségügy megteremtése állami garanciák mellett;- az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási reformjának, és az egészségügyi szolgáltatók privatizációjának egyidőben történő megvalósítása;- szolgáltatói oldal szerkezeti átalakítása, privatizációja;- a háziorvosi praxis (ingatlan és ingóvagyon átadással történő) privatizációja után a járóbeteg-ellátás sürgős privatizációja és a kórház-privatizáció megkezdése;- szabályozott munkaerőpiac kialakítása, az orvosok számára az általánosan kötelező közalkalmazotti státusz megszüntetése;- a rosszul szervezett egészségügyi nagyüzemek átalakítása hatékonyan működő szolgáltatókká;- a többszintű biztosítás új modelljének kialakítása;- az OEP monopolhelyzetének megszüntetése;- versenyhelyzet megteremtése a finanszírozók között;- háromszintű (prevenciós szint, üzleti biztosítás szintje, különösen költséges beavatkozások szintje) egészségbiztosítási modell bevezetése;- az egészséges életmódot, megelőzést és szűréseket segítő programok támogatása;- a biztosítási rendszer feletti parlamenti ellenőrzés megteremtése.

5. Önkormányzati reform

- új feladatmegosztás meghatározása a központi, a regionális és a helyi szintek között;- az önkormányzati finanszírozási reform kidolgozása;- a források decentralizálása, a helyben maradó bevételek arányának növelése;- az uniós támogatások fogadására alkalmas önkormányzati rendszer kialakítása;- választott önkormányzati régiók megteremtése;- a területfejlesztés reformja;- az Országos Területfejlesztési Tanács érdekegyeztetési és döntéshozói fórummá alakítása;- a kistérségekre és régiókra alapuló területfejlesztési rendszer kialakítása;- a területfejlesztés szereplőinek (például a területfejlesztési tanácsoknak) európai normák szerinti jogosítványok biztosítása.

Programok:

1. Az európai uniós felzárkózás és csatlakozás gazdasági programja

- a nemzetgazdasági megtakarítások növelése a tartós gazdasági növekedés és infrastrukturális felzárkózás érdekében (a megtakarítások éves növekménye el kell, hogy érje a GDP 5-8 százalékát, a felhalmozási hányadnak pedig tartósan a GDP 30-35 százaléka körül kell alakulnia);- az államháztartás jövedelemcentralizációs és újraelosztó szerepének, csökkentése (a GDP jelenlegi 40-42 százalékos centralizációs - központi újraelosztási - hányadát a következő ciklus végéig 37-39 százalékra, 2010-re pedig 32-35 százalékra kell, csökkenti);- a közigazgatás hatékonyságának növelése és fenntartási költségeinek csökkentése;- 2005-ig az európai közös valutarendszer (ERM I.) követelményeinek teljesítése, 2007-töl csatlakozás az EURO-övezethez;- az infláció csökkentése (a magyarországi infláció maximum 2 százalékkal haladhatja meg az Európai Unió három legmagasabb inflációjú országának átlagát);- az addicionális, külső források bevonásának fokozása, feltételeinek javítása (az európai uniós fejlesztési támogatásokhoz szükséges intézményi fogadás feltételeinek és decentralizált forrásainak megteremtése);- az államháztartás végső felhasználási arányainak javítása az infrastrukturális fejlesztések, beruházások javára, a közösségi fogyasztások terhére; - a privatizáció kiszélesítése és gyorsítása, s bevételeinek elsősorban az államadósság csökkentésére és a szükséges reformok költségeire történő fordítása;- a piac további liberalizálása: a verseny további kiszélesítése, a monopóliumok elleni határozott fellépés és a zárt piacok fokozatos kinyitása;- a tőkeszegény kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítása.

2. Informatikai program

- e-access (az Internet-felhasználók körének radikális bővítése);- a közszférában dolgozó diplomások kedvezményes Internet hozzáférésének támogatása;- a tíz évesnél idősebb tanuló gyermekkel rendelkező családok, felsőoktatási hallgatók kedvezményes számítógép vásárlási programja;- a közösségi hozzáférés teljes biztosítása (iskolák, könyvtárak, művelődési házak teljes körű bekötése; teleház, infopont, europont program felgyorsítása);- a közösségi hozzáférést bővítő önkormányzati informatikai beruházások bevonása a címzett- és céltámogatások körébe;- e-business;- az elektronikus kereskedelem jogi és infrastrukturális feltételeinek megteremtése;- az egységes hírközlési törvény megalkotása;- a távközlési monopóliumok megszüntetése;- verseny útján a távközlési tarifák radikális csökkentése;- e-democracy;- a közérdekű információk egyre bővülő részének kötelező közzététele az Interneten;- online közösségek (civilszervezetek, egyesületek stb.) létrejöttének és működésének támogatása;- az online ügyintézés feltételeinek kidolgozása és fokozatos megteremtése (e-kormányzat és e-önkormányzat);- a közvetlen demokrácia intézményeinek online technikákkal történő erősítése ;- e-school;- a közoktatási intézmények teljes körű bekötése az Internetre, valamint évente 25 ezer számítógéppel való ellátása;- az ECDL vizsgának megfelelő számítástechnikai ismeret érettségi követelménnyé tétele;- digitális tankönyv- és tananyagprogram beindítása;- pedagógusok kedvezményes számítógép vásárlási programjának újraindítása és kiszélesítése.

3. A versenyképes tudás programja

- a megakasztott oktatási reform folytatása;- a tartalmi szabályozás két döntő komponensének (a NAT-nak és az iskolák pedagógiai programjának), valamint az iskolapolgárok (tanulók, szülők, pedagógusok, iskolafenntartók) tanítási és tanulási szabadságának helyreállítása;- a pedagógus továbbképzés folytatása és forrásainak helyreállítása az 1996-os törvénymódosítás és az 1997-es kormányrendelet keretei között;- a pedagógus bérek felzárkóztatása és hármas struktúrájának (önálló pedagógus bértábla, működési pótlékok, minőségi bérpótlék) fejlesztése;- az idegen nyelv tanulási program;- minden képzési formában és iskolafokozaton kiscsoportos oktatási formák bevezetése (kiegészítő normatív finanszírozással);- az idegen nyelven történő oktatás formáinak bővítése és ösztönzése (kéttannyelvű iskolák, egyes tárgyak részben idegen nyelven történő oktatása stb.);- az érettségi feltételeként legalább egy idegen nyelv középfokú nyelvvizsgának megfelelő szintű ismerete;- a diploma feltételeként legalább egy európai uniós nyelvből szakmai nyelvvizsga teljesítése;- a közoktatási rendszer fejlesztésének programja;- az oktatás expanziójának felgyorsítása (a következő ciklus végéig a 16-18 évesek legalább 80%-a érettségit nyújtó középiskolai oktatásban részesüljön);- a szakmai testületek döntésformáló és döntéshozó (például az Országos Köznevelési Tanács egyetértési) jogosítványainak visszaállítása;- a szakmai kompetencia növelése a közoktatásban;- a közoktatás és a szakmai oktatás tartalmának folyamatos modernizálása, a tartalmi szabályozás teljes rendszerének kiépítése;- az esélyegyenlőtlenség csökkentése (az alapozó szakasz 4-ről 6 évre, és az általános képzés 10 évre történő kiterjesztése);- a felsőoktatás piacosítása;- a felsőoktatás további expanziója (a következő ciklus végéig a 19-23 évesek 40-50%-a felsőfokú oktatásban részesüljön);- kétszintű érettségi bevezetése, a felsőoktatási írásbeli felvételi eltörlése;- autonóm és önállóan gazdálkodó intézmények létrehozása;- magán felsőoktatási intézmények létrejöttének támogatása;- a duális rendszer helyett többlépcsős képzése bevezetése (BA - MA - PhD);- az oktatás és a kutatás egységének megteremtése (a felsőoktatáson belül a kutatási források arányának jelentős növelése);- az oktatói bérek versenyképessé tétele, a verseny- és teljesítményelvű javadalmazási formák visszaállítása (Széchenyi, Bolyai ösztöndíj);- az élethosszig tartó képzés, a tovább- és átképzés formáinak jelentős bővítése.

4. Autópálya- és hídépítési program

- az útalap visszaállítása, azon belül autópálya-alap elkülönítése;- évi 60 kilométer autópálya és autóút építése (M3-as, M5-ös és M7-es a határig, M6-os autóút Budapesttől Dunaújvárosig, M0-ás keleti és déli szakasza);- hídépítési program (Szekszárd, Dunaföldvár és két budapesti híd: M0-ás északi hídja és káposztásmegyeri híd); - az infrastrukturális beruházásoknak az európai uniós támogatások maximális bevonásával, szigorú közbeszerzési eljárások és nyílt nemzetközi tenderek alapján történő megvalósítása.

5. Környezetvédelmi program

- a környezettechnológiai újítások és a megújítható energiaforrások bevezetésének fokozott támogatása;- kistérségi helyi környezetvédelmi stratégiák készítésének ösztönzése;- környezetbarát közlekedési rendszerek és eszközök elterjedésének ösztönzése;- a csatornázási program folytatása;- a Balaton és térsége csatornázási programjának felgyorsítása;- a főváros és a megyeszékhelyek csatornázási programjának felgyorsítása;- az önerős csatornaépítés kiemelt céltámogatásként történő kezelése;- az 1995-ben megkezdett árvíz- és belvízvédelmi program folytatása, a belvízi csatornahálózat felújítása;- közmunkák bővítése az árvízi töltések és közutak fenntartására;- széleskörű szelektív hulladékgyűjtési program beindításához szükséges eszközrendszer megteremtése (például a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotása);- átfogó levegőtisztaság védelmi szabályozás érvényesítése (például a zöldkártya kiadásának szigorítása);- a pollen program végrehajtásának szigorítása;- a társadalmi nyilvánosság megteremtése és a civil szervezetek fokozott bevonása a környezetvédelmi programok megalkotása és megvalósítása érdekében (például egy éves hulladékgazdálkodási reklámkampány).

6. Lakáspolitikai program

- a lakásépítés, lakásfelújítás és (használt) lakásvásárlás kiegyensúlyozott támogatása;- a rászorultsági kritériumok pontosabb meghatározása;- a bérlakás szektor gyors bővítése;- a szervezett lakásépítés arányának növelése;- a hitel szerepének növelése a lakásépítés, felújítás és vásárlás finanszírozásán belül;- a kamattámogatás helyett átlátható készpénztámogatás bevezetése;- monitoring rendszer létrehozása a támogatások hatékonyságának növelésére;- az önkormányzatok hatáskörének növelése a lakáspolitika alakításában.

7. Foglalkoztatási program

- a minimálbér kétszeresének megfelelő diplomás minimálbér bevezetése a közszférában;- a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatásának ösztönzése, a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok részleges állami átvállalással történő csökkentése;- új foglalkoztatási formák (részmunka, távmunka) terjedésének ösztönzése;- a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának fokozott ösztönzése;- a munkanélküli ellátás három pilléres (munkanélküli segély, munkanélküli jövedelempótló támogatás és rendszeres szociális segély) rendszerének újjáépítése.

8. Közbiztonsági program

- a szervezett bűnözés elleni fellépés ésszerű szervezeti kereteinek megteremtése a titkosszolgálati tevékenységek feletti ügyészi ellenőrzés biztosítása mellett;- a kis és közepes súlyú bűnözés esetében a bűnmegelőzés középpontba állítása;- a korrupció visszaszorítása a hivatásos állományon belül;- a rendőrség szakmai önállóságának növelése;- a helyi igényeknek, lakossági elvárásoknak jobban megfelelő, a helyi bűnözési sajátosságokat inkább figyelembe vevő rendőrségi struktúra kialakítása az önkormányzatok növekvő kompetenciájával és felelősségvállalásával;- a magán biztonsági szolgálatok és a közrendőrség kompetenciáinak világos törvényi rendezése és elhatárolása.

9. Az önkéntes és hivatásos hadsereg megteremtésének programja

- a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése;- a tartalékos kiképzést szolgáló önkéntes nemzetőrség megteremtése;- a NATO-normáknak megfelelő kiképzési rendszer és karrierpályák biztosítása a hivatásos állomány számára.

10. A határon túl élő magyarok nemzeti kultúrájának megőrzését támogató program

- a minőségi bérpótlék szerepét betöltő ösztöndíjak, szakkönyvvásárlási és szakmai továbbképzési támogatás a magyar nyelven oktatóknak;- a diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények kiterjesztése a határon túli magyar nyelven oktatókra és magyar nyelven tanuló diákokra;- a Sulinet program kiterjesztése a határon túli oktatási intézmények jelentős részére;- kedvezményes számítógép vásárlás a magyar nyelven oktatóknak és tanulóknak;- a magyar nyelvű könyvtári beszerzések, kulturális intézmények és események, könyv- és folyóirat kiadás, valamint a magyar nyelvű elektronikus média fokozott támogatása.