A magánnyomozók tevékenységére vonatkozó általános szabályokat az 1998. évi IV. törvény szigorította meg. A módosítást azért látták szükségesnek a Belügyminisztérium szakemberei, mert nem zárták ki annak elvi lehetőségét - a korábbi szabályozás erre módot adott -, miszerint ha aktív rendőr magánnyomozással, vagyonvédelemmel foglalkozó társaságok tagja lehet, akkor visszaélések is történhetnek. Ilyen konkrét eset ugyan nem látott addig napvilágot, ám a módosítással meg akarták előzni, hogy netán rendőrtisztek munkaidőben a saját beosztottjaikkal végeztessék el a maszek munkát, vagy a nyomozó példának okáért saját szakállára kezdjen el dolgozni. A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló új törvény így leszögezte: a szolgálati viszony fennállása alatt a fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendvédelmi szervek (rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a tűzoltóság, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tulajdonosai, vezető tisztségviselői, valamint tagjai ezeknek a vállalkozásoknak. Azt is leszögezte, hogy nyomozó hatósági jogkörrel rendelkező szervezet állományának volt tagja részére szolgálati viszonyának megszűnésétől számított két éven belül a magánnyomozói tevékenységhez nem adhat engedélyt a rendőrség. Az új törvény meghozatala már csupán azért is indokolt volt, mert a magánnyomozók majdnem kizárólag volt rendőrökközül kerültek ki; ebben csak az utóbbi időszakban történt némi változás. Határok A fentiek alapján is felvetődik a kérdés: hol van a határ a magánnyomozó tevékenységében? Alapszabály, hogy gyakorlatilag annyi jogosultsága van - és nem több -, mint a megbízójának, legyen az féltékeny házastárs, becsapott vállalkozó vagy a szerződő félről előzetes céginformációt kérő üzletember. Persze amennyiben a magánnyomozó kifizeti az illetéket, hozzájuthat a szükséges adatokhoz, így például a lakcímhez vagy a rendszámnyilvántartáshoz. Amivel valóban segíteni tud, az a speciális ismeretek, az információ- és adatgyűjtés technikája. Az egyik legnagyobb iroda, a Referens Információs és Bűnmegelőzési Kft. ügyvezető igazgatója, Szabó László ennek érzékeltetésére azzal a hasonlattal él, miszerint az autószerelők sem azt vállalják, hogy erősebben húzzák meg a csavarokat, hanem azt, tudják, melyiket és mikor kell megszorítani. Ugyanígy talán a megbízó is sejti, hogy mit kellene csinálnia, ám nincs gyakorlata, kapacitása, netán kedve sem. Amit nem tehet meg a magánnyomozó: nem alkalmazhat úgynevezett operatív eszközöket. Ezek bevetéséhez egyébként a rendőrség is csak bírói engedély birtokában kezdhet hozzá. Tilos például a házastárs megfigyelése a lakáson belül, a viccek és karikatúrák kedvelt in flagranti-jelenetei tehát a valóságban nem tárulhatnak a nyomozó szeme elé. Tilos továbbá lehallgatóberendezést alkalmazni, nyilvános helyen, utcán zajló forgalomban azonban a magánnyomozónak joga van a megfigyelésre, követésre, fotózásra, videófelvételt készíthet és sötétben akár infravörös távcsövet is használhat. A magánnyomozó megbízójának joga van ahhoz, hogy a mindenki által hozzáférhető adatokból ellenőriztesse, leendő üzletfele igazat mond-e. Az érdeklődés elől cégbíróság, földhivatal nem zárkózhat el, a leinformálni kívánt partner éves mérlege például sok mindent elárul. Természetesen a magánnyomozót is köti az üzleti és a banktitok, de az üzletmenetet ellenőrizheti azon a szinten, hogy a partner állításának megfelelően valóban naponta harminc, áruval megrakodott kamion fordul-e ki a telephelyről. Egymillió forint felett például már átutalással kell fizetni, és kedvelt módszere a tilosban járóknak, hogy az első, második szállítmányokért fizetnek, majd a többiért nem. Így hamar összejön több száz milliós adósság is. Lényegében a magánnyomozó tevékenysége a polgári jog körébe tartozik, igaz, feltárhat olyan bizonyítékokat, amelyek alkalmasak lehetnek egy büntetőeljárás megalapozására, mert a jogszerűen szerzett bizonyíték a bíróság előtt is figyelembe veendő - mondja Szabó László. Arról nem is beszélve, hogy a bíróságok elfogadják a magánnyomozók által feltárt tényeket, és adott esetben tanúként megidézik a szakembert. Mesterfogások Mivel a magánnyomozás több alapelve közül az egyik a diszkréció, így az adat- és információgyűjtő munkába történő közvetlen betekintést számos iroda üzletpolitikai okokból nem engedélyezte. Ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő magánnyomozó iroda számos mesterségbeli fogást osztott meg velünk. Ezek szerint például ha egy kikapós házastársat követnek, ezt csak több ember teheti meg eredményesen. Fontos szabály, hogy a kliens, akit egyébként számokkal jelölnek, még véletlenül sem láthatja meg őket. Ha ez bekövetkezik, még ha a szituáció teljesen semleges is és a páciens gyanútlan, a megfigyelést csak a következő nap szabad folytatni. A párhuzamos követés úgynevezett háromszög alakzatban folyik: az egyik nyomozó jóval az illető mögött, míg a másik az utca másik oldalán, de szintén hátramaradva figyel. Ez a módszer egyébként arra is jó, hogy a másik oldalon haladó látja, a megfigyelt melyik kapualjba ment be. Ha autóval történik a követés, akkor ügyelnek arra, hogy a hátul követő autó mindig maga elé engedjen egy semleges, úgynevezett "takaró" járművet, több száz méterrel előttük pedig akár két kocsi is figyel a rádiókon érkező utasításokra. Amennyiben a házastársat elkísérték például a szerető házáig, jön a bizonyítékok megszerzése. (Sok esetben a megbízó válóper előkészítésére szánja a megrendelt akciót.) Előfordul, hogy minden elővigyázatosság dacára a házbéliek felfigyelnek az akár hosszú órákon keresztül is tartó jelenlétre, ilyenkor szintén érdemes gyorsan továbbállni. Fotózni, videózni lehet az utcára kilépőket, ezt legjobban táskába rejtett szerkezetekkel lehet megtenni. A magánnyomozónak szüksége lehet környezettanulmány elvégzésére is, ilyenkor alapszabály, hogy soha nem lehet rákérdezni a célszemélyre. A "legendák" kitalálását a szituáció hozza, általában jó, ha a házastársat eltűnt személynek állítjuk be, akit a családja keres. Mindig akad olyan szomszéd vagy lakó, minden házban akadnak közlékeny nénikék, bácsikák, akik használható információkat adnak. Az állami és a magánszféra nyomozói Egyes magánnyomozók bevallják, hogy néha bizony igénybe veszik a rendőrök, a régi haverok segítségét. Arra is volt példa, hogy a szolgálaton kívüli rendőr második műszakot vállalt a társaságnál. Szabó László kategorikusan kizárta annak lehetőségét, hogy az ismerősök és a pénz segítségével egy magánnyomozó hozzájuthat rendőrségi adatokhoz, Mint mondta, a jogszabály világosan előírja, hogy a magánnyomozó milyen információkat milyen körben és módon szerezhet meg. Amennyiben ezeket a szabályokat megszegi, törvénysértést követ el, miként a védett információkat kiadó, illetve a szabadidejében munkát vállaló rendőr is. Mivel a cégek ellenőrzését a rendőrség végzi, visszaélésekre adnak lehetőséget az ilyesfajta összefonódások. Ezért a szövetség etikai bizottsága a legkeményebben fellép az ilyen tevékenységekkel szemben. DRÁVUCZ PÉTER **** KERETBEN **** Az állami és magánnyomozók között, miként egyébként bárhol a világon, Magyarországon sem igazán szívélyes a viszony, bár azt sok rendőrségi vezető elfogadja: egy iroda adott esetben sokat tud segíteni a túlhajszolt hatóságnak. Ilyen együttműködésre egyébként számos példa volt már a Referens Kft. gyakorlatában. Így például amikor egy vidéki városban élő férj azzal kereste meg őket, négy napja eltűnt a felesége, s ezt be is jelentette a rendőrségen, ám ott nem igazán foglalkoztak az üggyel. A magánnyomozók a környezettanulmány során kiderítették, a feleség munkahelyi szeretője az eltűnést követően két nappal sikertelenül próbált meg öngyilkosságot elkövetni. További adatokkal is segítették a rendőrséget, amely pár nap után egy közeli erdőben megtalálta az agyonszurkált hölgy holttestét. A szerető ezt követően vallott. A rendőrök, amennyiben futja az energiájukból, bizonyára felderítik az ügyet, de talán csak hosszú hónapok múlva. Megtörtént eset az is, amikor a család meghirdette a többmilliós autót, de a férj a vevővel nem érkezett vissza a próbaútról. A rendőrségi nyomozás akkor vett igazán lendületet, amikor a magánnyomozók tényekkel támasztották alá, a férjnek semmi oka nem lehetett a váratlan eltűnésre. Az állami és magánnyomozók között, miként egyébként bárhol a világon, Magyarországon sem igazán szívélyes a viszony, bár azt sok rendőrségi vezető elfogadja: egy iroda adott esetben sokat tud segíteni a túlhajszolt hatóságnak. Ilyen együttműködésre egyébként számos példa volt már a Referens Kft. gyakorlatában. Így például amikor egy vidéki városban élő férj azzal kereste meg őket, négy napja eltűnt a felesége, s ezt be is jelentette a rendőrségen, ám ott nem igazán foglalkoztak az üggyel. A magánnyomozók a környezettanulmány során kiderítették, a feleség munkahelyi szeretője az eltűnést követően két nappal sikertelenül próbált meg öngyilkosságot elkövetni. További adatokkal is segítették a rendőrséget, amely pár nap után egy közeli erdőben megtalálta az agyonszurkált hölgy holttestét. A szerető ezt követően vallott. A rendőrök, amennyiben futja az energiájukból, bizonyára felderítik az ügyet, de talán csak hosszú hónapok múlva. Megtörtént eset az is, amikor a család meghirdette a többmilliós autót, de a férj a vevővel nem érkezett vissza a próbaútról. A rendőrségi nyomozás akkor vett igazán lendületet, amikor a magánnyomozók tényekkel támasztották alá, a férjnek semmi oka nem lehetett a váratlan eltűnésre.