A játék nem új, az 1800-as évek végén Angliában találták ki, onnan indult világhódító útjára. A szigetországban és a volt koronagyarmatokon igen nagy népszerűségnek örvend ma is, de Nyugat-Európában és az északi országokban is roppant közkedvelt. Sporttörténeti feljegyzések szerint Magyarországon már az 1910-es években nívós gyeplabda rangadók zajlottak női és férfi csapatok közreműködésével. Ám az első világháború közbeszólt, egy időre megszakította a sportág fejlődését. A béke beköszöntével azonban ismét szerveződtek a klubok, különösen az 1921-36 közötti évek hoztak jelentős előrehaladást. 1924-ben megalakult a Magyar Gyeplabda Szövetség. Ugyanebben az esztendőben létrejött az Európai Hockey Szövetség is. Az alapító hat ország között volt Magyarország is. Kevesen tudják, hogy a művelt nyugaton a gyeplabdát hívják hockey-nak, a köznyelvben hokiként emlegetett sportág neve: jégkorong. Egyébként ez utóbbi szövetsége itthon bizonyíthatóan később született meg, mint a gyeplabdásoké. Olimpián először 1908-ban szerepelt a gyeplabda. Majd átmeneti szünet után 1924-ben lett ismét olimpiai sportág. Ma is az, sőt már nem csupán a férficsapatok versengenek a négyévenkénti világviadalon, hanem a nők legjobbjai is. A játék fogadtatásáról annyit: Hollandiában, Németországban, Spanyolországban és Angliában a négy legnépszerűbb csapatsport között tartják számon. Németországban és Hollandiában több mint százezer igazolt játékos vesz részt a mérkőzéseken. Ám létszám tekintetében az elsőség Indiáé és Pakisztáné. A játékidő kétszer 35 perc. Az 55-ször 91 méter alapterületű műfüves pályán csapatonként tizenegy játékos játszik folyamatos cserékkel. A feladat a labda kapuba juttatása az ütők segítségével. A legizgalmasabb területnek a kapuk előtti 14,63 méter sugarú félkör számít, mivel a támadás arra irányul, hogy ebbe bejussanak a játékosok. Ugyanis csak a félkörön belül lőtt gól számít! A technikai felállások a fociban alkalmazottakhoz hasonlóak. Érdekes, öt évvel ezelőtt eltörölték a lest. Kisebb szabálytalanságokért büntetőlövés jár, amit a kapussal szemben hét méterről végeznek el. A mindössze 16 deka súlyú labda tömör műanyagból készül, ezt egy-egy „becsületes" kapura lövésnél úgy megsuhintják az ütővel, hogy 100-120 kilométeres sebességgel röpül. Már csak emiatt is szigorú szabályok óvják a játékosok épségét. Nincsenek például magas átlövések, és tilos a test test elleni játék. Ennek ellenére a kapus speciális védőfelszerelésben lép pályára, a játékosok normál mezt, tornacipőt és kesztyűt, esetleg sípcsontvédőt viselnek. A két világháború közötti „boldog békeévek" jótékony hatással voltak itthon a sportágra. Olyannyira, hogy 1936-ban a berlini olimpián a magyar válogatott versenybe szállt, és nyolc csapat közül a hatodik helyet szerezte meg. Az igazsághoz tartozik, hogy az olimpiai részvétel jogát azóta sem tudták a magyar gyeplabdások kivívni. 1945 után nehéz idők jártak a gyeplabdára, mivel korábban az úri középosztály sportja volt, a játékosoktól elvárták az érettségit és nyelvtudást. A sportág mellőztetése 11 évig tartott. Ebben az időszakban összesen két magyar csapat létezett. 1956 után nálunk is megindult a gyeplabdasport újjászervezése. A '60-as évek közepétől 10-12 csapat részvételével folyt a hazai bajnokság. Nagy lökést adott a magyar gyeplabdasportnak az 1970-es Európa Bajnokság Belgiumban, ahol a magyar csapat 19 induló közül a tizenhatodik lett. Az olimpia azonban távoli cél maradt. Ahhoz ugyanis Európa hat legjobb csapata közé kellene bekerülni. Óriási lehetőséget kaptunk azonban 1980-ban, Moszkvában, az úgynevezett csonka olimpián. Az amerikaiak tüntető távolmaradása miatt kevés csapat jelentkezett. Ezért a Hockey Világszövetség felajánlott egy helyet az indulók között. Ám a magyar szövetség akkori főtitkára visszautasította a lehetőséget, mondván, ahol ő hat évet hadifogságban töltött, ott nem versenyez a magyar csapat! Butaság volt elszalasztani ezt az alkalmat, vélik a hozzáértők, komoly presztízsveszteséget volt kénytelen elszenvedni ugyanis emiatt a sportág. Csendesen teltek a '80-as évek, évente két-három kisebb nemzetközi tornán szerepeltek a magyar gyeplabdások. Rendszeresen találkoztak az olasz, a svájci, a lengyel, a jugoszláv és a keletnémet válogatottal. Aztán a rendszerváltás a sportpályák megszűnését, a kis csapatok ellehetetlenülését hozta. A magyar bajnokságban az idén mindössze nyolc klub 11 csapata indul, hat az első osztályban, öt pedig a második vonalban. A szövetségnek a serdülőkkel és az öregfiúkkal együtt összesen 520 tagja van. Úgy 15 évvel ezelőtt kialakult a gyeplabda teremváltozata. Hatalmas népszerűségnek örvend a játék itthon is, de főként az északi országokban és Németországban. A kézilabdapálya méretű parkettás pályán apró palánkkal játszott terem-hockey rendkívül gyors és érdekes, a mérkőzéseken sok gól születik. Ráadásul ebben sokkal eredményesebb a magyar csapat, mint a nagy pályán. Két évvel ezelőtt például a Nemzetek Európa Bajnokságán a 13. helyen végzett. Gyerkó Katalin