A kereskedelmi bankok hirdetési kampányaikban egyre-másra ajánlják ügyfeleiknek személyihitel-konstrukcióikat - a versenybe a múlt héten az OTP is bekapcsolódott. Az ajánlatokon végigtekintve ugyanakkor hamar rájöhetünk: a személyi hitel ma még alternatív áruhitelként fungál - legalábbis ha a kamatokat és a teljes hiteldíj mutatót nézzük. Ezt bizonyítja az is, hogy a személyihitel-hirdetések döntő része ma már nem a kamatról, hanem az aktuális törlesztőrészletről szól - akárcsak az áruhitel-ajánlatok. Van persze egy számjegyű kamat is - ám ezt a Budapest Bank csak 4,5 millió forint fölötti, 72 hónapos futamidejű kölcsön esetében kínálja. A személyi kölcsönöket a bankok általában 1-5 éves időtartamra nyújtják, hosszabb futamidőt csak a Budapest Bank és a HVB kínál. Aki ennél hosszabb futamidőre és 3-6 millió forintnál komolyabb hitelre vágyik, azok számára a pénzintézetek szabad felhasználású jelzáloghitelei jelenthetnek megoldást, amelyek árazása némileg kedvezőbb, ám az igénylés költségesebb. Apropó költségek. A szép hirdetések arról nem igazán szólnak, hogy a bankok - ellentétben az áruhitellel - a legtöbb esetben hitelbírálati és/vagy folyósítási jutalékot számítanak fel - igaz, ezen tételek elnevezése pénzintézetenként eltérő. Ilyen tételre egyedül a Budapest Bank ajánlatában nem leltünk, míg a nagy összegű hitelt felvevőknek az Erste/Postabank kondíciója lehet kedvező, ahol 25 ezer forintban maximálták az egy ügyféltől elkérhető folyósítási díjat. A pénzintézetek a személyi hiteleket legszívesebben saját folyószámlára utalják, illetve a törlesztőrészleteket is a saját pénzintézetüknél lévő folyószámláról hívnák le. Ezt némelyikük azzal is nyomatékosítja, hogy kedvezőbb költségszintet határoz meg a hitelért számlát nyitó ügyfeleknek. A Citibank például a számlás ügyfeleknek 3 százalékos folyósítási jutalékot ír elő, míg az, aki postai csekken fizetne, 5 százalékos jutalékszinttel kénytelen számolni. A Postabank az 1-2,5 százalékos mértékű folyósítási jutalékot mérsékelte 1-2,2 százalékra, míg az OTP pont a felét kéri el saját ügyfeleitől a 2 százalékos (de minimum 7000 forintos) folyósítási díjnak. A kedvezmények tovább élnek a futamidő alatt rendszeresen felszámított kezelési költség esetében is: a CIB évi 3 százalékos jutalékot fizettet a saját ügyfeleivel, míg a más bankból utalók 4,5, a postai csekken befizetők viszont 5 százalékos éves többletköltséggel kénytelenek számolni. Az Erste/Postabanknál a kezelési költség 1 százalék saját banki, 2 idegen banki, 3 százalék pedig a csekkes befizetés esetén. Az OTP a saját ügyfeleiénél 120 bázisponttal magasabb, 3,48 százalékos éves kezelési költséget számít fel a számlavezetést nem igénylő ügyfeleknek. A hitelfelvevő számára nem árt, ha a részletekben is elmélyül egy kicsit. Komoly érvet jelenthet a hitelező kiválasztásánál, hogy a K&H, az OTP és a HVB a hitelhez többletköltség nélkül hitelfedezeti biztosítást köt, míg a Budapest Banknál havi 0,23 százalékos díjért köthető ez a szolgáltatás. Biztosítást kínál a Citibank is, ám ennek költségeire vonatkozó utalást sehol sem tudtunk felfedezni. Kedvező, hogy a K&H 1 százalékos kamatkedvezményt ad, ha az ügylethez adóstárs is társul, szomorú ugyanakkor, hogy a pénzintézetnél 1,2 millió, a CIB-nél pedig 1,5 milliós hitel fölött közjegyzői okiratba kell foglalni a kölcsönt.