Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a „Munkaerőpiaci kihívások és az AI” című konferencia keretében mutatta be közös kutatásának legfrissebb vizsgálati területét, amely a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásait elemzi. A kutatás három friss nemzetközi tanulmány és egy saját mintavétel alapján elemzi az AI hatásait.
A kormány célja, hogy Európában top 10-ben legyünk
A rendezvényt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter nyitotta meg azzal a gondolattal, hogy „ahhoz, hogy a jövőért folytatott versenyt megnyerjük, a versenyképesség, amelynek meghatározó eleme a mesterséges intelligencia, csak a magyar identitással együtt értelmezhető, mert ez biztosítja a szuverenitást”. Magyarországnak így a mesterséges intelligenciára olyan válaszokat kell adnia, amely megőrzi a magyar kultúra és magyar élet identitásának értékeit.
A tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország a tudomány, az oktatás, a sport és a kultúra terén is a világ élvonalába tartozik: a világ mintegy 30 ezer egyeteme közül tizenkét magyar intézmény a legjobb öt százalékba tartozik, három az első két százalékba, és egy intézmény a világ legjobb egy százalékába került.
A magyar diákok a természettudományi versenyeken a legjobb tíz között szerepelnek. A magyar szakképzés Európa élvonalában van: a dániai EuroSkills versenyen a magyar fiatalok négy aranyérmet szereztek, többek között olyan technológiailag kulcsfontosságú területeken, mint szoftver- és weblapfejlesztés, robotika.
Hankó Balázs emlékeztetett, hogy high-tech exportban Magyarország a világon a kilencedik, míg a legmagasabb technológiai igényű gyártásban a hetedik helyen áll, ami meglátása szerint a tudatos ipar- és fejlesztéspolitika, valamint a felsőoktatás és a kutatás terén elért eredményeket tükrözi.
A kormány célja, hogy innovációban és tudományban Magyarországa Európa top tíz országa közé kerüljön, ezért indították el az Egyetem 2030 programot és ezt a célt támogatja a Neumann János Program is. A felsőoktatás területén az elmúlt három évben a nemzetközi tudományos teljesítmény javult, a szabadalmak száma megduplázódott. Az elmúlt időszakban 600 milliárd forint infrastrukturális fejlesztés valósult meg, amelyet további 1300 milliárd forintos beruházás követ.
A kormány 2030-ra azt a célt tűzte ki, hogy legalább egy magyar egyetem a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön, és több magyar felsőoktatási intézmény is az európai top 100-ba tartozzon
– közölte a miniszter.
A tárcavezető leszögezte, hogy a mesterséges intelligencia stratégiai kérdéssé vált: a kormány szerint a technológia alapvetően befolyásolja a jövő versenyképességét, ugyanakkor fontos, hogy az MI fejlesztése és alkalmazása megőrizze a magyar kultúra és identitás értékeit. Ennek érdekében különösen fontos, hogy olyan nagy nyelvi modellek jöjjenek létre, amelyek a magyar nyelvet, történelmet és kultúra értékeit tükrözik.
Arról is beszélt, hogy a mesterséges intelligencia csak azt tudja, amit megmutatunk neki, vagy amit felfedez, ezért az alapadatok rendszerezésében és feldolgozásában az etikai vonatkozásokat is tisztázni kell.
A munkaerőpiaci kihívásokra reagálva a kabinet megújította az egyetemi képzési modelleket: az intézményekkel hat évre előre szerződve biztosítja, hogy a képzések a munkaerőpiac változó igényeinek megfeleljenek, és ehhez állami források álljanak rendelkezésre. Idén ősszel pedig 60 szakképző intézményben elindult a mesterséges intelligencia-oktatás, amelyet jövő tavasszal minden szakképző iskolára kiterjesztenek és a felsőoktatásban minden képzéshez bevezetik az adott tudományterülethez kapcsolódó MI-kurzust.
Európa hátrányba kerülhet az innováció és az új technológiak terén
Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy bár sokan tartanak az MI-től, a lényeg véleménye szerint az, hogy miként tudjuk a fejlődését a társadalom és a gazdaság javára fordítani.
Kelet- és Délkelet-Ázsiában már beépítik az MI-t a nemzetgazdaságok működésébe, míg az Európai Unió egyelőre elsősorban a szabályozásra koncentrál, ami hátrányt okozhat az innováció és az új technológiák átvételében.
Leszögezte, hogy az MI-vel kapcsolatos kérdéseket nem elég egyszerűen elemezni, a kutatások eredményeit a mindennapi gazdasági gyakorlatba is át kell tudni ültetni.
Göltl Viktor, a WHC ügyvezető igazgatója nyitóbeszédében kiemelte, hogy a magyar munkaerőpiac rendkívül ellenállónak bizonyult az elmúlt évek válságai alatt, de ez a stabilitás nem téveszthet meg minket a mélyen gyökerező strukturális kihívások, mint a demográfia vagy a szakképzettségi problémák kapcsán. Ebbe a komplex helyzetbe érkezett meg a mesterséges intelligencia, mint új, meghatározó erő.
A legfrissebb adatok szerint a magyar munkaerőpiac közel negyede, körülbelül 922 ezer munkahely lehet érintett a változásokban, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy szakmai párbeszéd alakuljon ki a szabályozói és a vállalati szereplők között. Úgy gondoljuk közösen kell választ találnunk arra, hogy miként biztosíthatjuk, hogy ez a technológia ne csak kihívást, de valódi lehetőséget is jelentsen a magyar versenyképesség számára
– szögezte le Göltl Viktor.
A tanulmány szerint az AI egyes területeken egyszerre fogja helyettesíteni az emberi munkát, míg jelentősen növelheti a dolgozói teljesítményt.
A hazai folyamatokra vetített értelmezés szerint a legnagyobb kitettség az olyan feladatoknál jelenik meg, mint az adatrögzítés, a dokumentumkezelés vagy az egyszerű ügyfélkiszolgálás. Ezeken a területek akár már rövid távon is jelentős helyettesítés indulhat, ezzel párhuzamosan a megmaradó munkakörökben a munkát kiegészítő eszközök, például a szövegíró rendszerek, számottevő hatékonyságnövekedést hozhatnak.
Jakab Dávid, a WHC Csoport kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője a munkaerőpiac és a mesterséges intelligencia kapcsolódási pontjairól szóló előadásában úgy fogalmazott, hogy világszerte 40–60 százalékos átalakulás várható az IMF szerint, miközben a WEF előrejelzése alapján 92 millió munkahely megszűnhet, de 170 millió új jöhet létre.
A jövő kulcsa így a puha képességek, a kritikus gondolkodás, valamint az összefüggések meglátása lehet, miközben a munkavállalók aktív bevonása elengedhetetlen az AI adaptációjába.
A generatív modellek lassú bevezetése versenyhátrányhoz vezethet, ezért fontos a gyors és hatékony implementáció a teljes gazdaságban.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója részletesebben is ismertette a kutatás legfőbb állításait.
Kutatásunk megerősíti a nemzetközi trendeket miszerint a legnagyobb átalakulás az irodai és tudásalapú foglalkozásoknál várható. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint az irodai-adminisztratív munkakörökben a feladatok 24 százaléka magas, további 58 százalék pedig közepes kitettségű az AI-nak. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon is külön figyelmet igényelnek az irodai adminisztrációs és ügyfélszolgálati munkakörök. Az érintettség ugyanakkor pozitív kapcsolatban áll a bérekkel, amely tekintetben a magasabb keresetű, fehérgalléros munkák különösen érintettek. Így a kulcskérdés a következő években a helyettesítés és a kiegészítés aránya lesz
– mondta.
Emellett az is egy fontos jelenség, hogy a nők és a diplomások aránya az érintett munkakörökben kifejezetten magas, így számukra ez egyszerre jelent kockázatot és kiugró felzárkózási lehetőséget is, amennyiben időben megszerzik a megfelelő készségeket. Az idősebb dolgozóknak ugyanakkor célzott átképzési, elhelyezkedési és mobilitási támogatásra lesz szükségük, mivel átállásukat nehezítheti az alacsonyabb mobilitás és az átképzés nagyobb költsége.
A WHC és az Oeconomus konkrét javaslatokat is megfogalmazott a felkészülés érdekében:
- ilyen a célzott készségfejlesztés és a munkakörök újratervezése, különösen az irodai és ügyfélszolgálati területeken, ahol a rutinfeladatok automatizálása mellett a munkatársakat a minőség-ellenőrzés és a komplexebb ügyfélkapcsolatok felé érdemes átterelni;
- emellett elengedhetetlen a világos vállalati AI-stratégia, amely magában foglalja a kísérletezést, az adatvédelmet, az emberi felügyeletet és a belső tréningeket;
- társadalmi szinten a nők és az idősebb korosztály célzott támogatása szükséges, például rugalmas tanulási formákkal;
- végezetül pedig a közszféra, így az igazgatás, az oktatás és az egészségügy is jelentős hatékonyságnövekedést érhet el az AI-eszközök bevezetésével a dokumentumkezelés vagy a döntés-előkészítés terén.
