Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nincs olyan európai vezető, aki több uniós csúcson vett volna részt, mint Orbán Viktor, aki megszakítás nélkül 16, összesen pedig húsz éven át volt Magyarország kormányfője – eközben például az olaszok 11 miniszterelnököt fogyasztottak el.
Vagyis, a Fidesz elnöke hosszú ideig állandó szereplője volt az EU legfontosabb stratégiaalkotó szervében, az Európai Tanácsban, és így jelentős hatással volt az európai döntéshozatalra harcias politikájával, idővel az európai populista pártok élharcosaként.
Orbán azonban a jobbszélre sodródásával elvesztette a politikai közép szolidaritását, és egyre jobban kiéleződött a konfliktus közte és az uniós intézmények között – állapítja meg az Euronews elemzése arról, hogyan vált Magyar Péter elődje nemkívánatos személlyé az uniós csúcsokon.
A Tisza-kormány miniszterelnöke újabb fejezetet nyit:
csütörtökön első alkalommal képviseli Magyarországot az Európai Unió csúcstalálkozóján.
Bár Magyar Péter már találkozott a brüsszeli vezetőkkel, kormány- és államfőkkel, miniszterelnökként elsőként holnap jelenik.
Ukrajna támogatása a jövő héten felszabaduló hitelen kívül, az EU többéves, 2028-2034 költségvetése és a versenyképesség erősítése az energiaköltségek csökkentésével, a júliusi nyugat-balkáni csúcs előkészítése, Kína, illetve a drónbiztonság és a migrációs és menekültügyi csomag – többek közt ezekről lesz szó csütörtökön és pénteken az állam- és kormányfők találkozóján, amelynek elébe szerdán már arról is szót ejtettek az európai képviselők, hogy Magyar Péternek köszönhetően megnyílhattak az EU-s csatlakozási tárgyalások Moldovával és Ukrajnával.
Ország-világ előtt röpült az atyai pofon
Megválasztása után Orbán Viktor már a 2010-es uniós csúcs után a sajtónak kijelentette:
Magyarországnak nem diktálhatnak külföldről, Brüsszelből sem.
Ekkor még a magyar államháztartási hiánycél fellazítását akarta elfogadtatni, ám az Európai Bizottság akkori elnöke, José Manuel Barrosó korrekciókat kérve elutasította, igaz, végül az uniós állam- és kormányfők elfogadták a 2020-as növekedési stratégiát.
A hangzatos konfliktusok ezután gyülekeztek: Orbánnak már a következő csúcson magyarázkodnia kellett például a 2010-es bankadó miatt, ám az egyik legmegalázóbb pillanatként az marad meg, amikor 2015. május 22-én az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker
az európai porondon, kamerák kereszttüzében egyszerűen pofon vágta a magyar miniszterelnököt.
Az eset az EU Keleti Partnerség csúcstalálkozóján történt, Rigában, ahol Juncker köszöntötte az érkező tagállami vezetőket, és amikor meglátta Orbánt, odaszólt a mellette álló, lett vezetőnek, miszerint „jön a diktátor”, majd így szólítva Orbánt belecsapott a tenyerébe, és adott neki egy taslit.
Tusnádfürdőn adta ki a parancsot
Ezt már arra föl kaphatta, hogy előtte a tusnádfürdői beszédében meghirdette: illiberális demokráciát épít Magyarországon, innentől indult a fideszes hatalomkoncentráció – ebben a választási rendszer átalakításától kezdve az Oroszország elleni, első uniós szankciók támadásával sok témában hergelte a kinti liberálisokat.
Eközben címlapokra került a 2015-ös menekültválság idején, azzal, hogy a vezető uniós tagállammal, azaz a német kancellárral, Angela Merkellel szemben követelte a határok lezárását. Az akkori, rendkívüli migrációs csúcson hatpontos javaslatcsomagjából ugyan ötöt elfogadtak a tagállamok, később mégis sokat vitáztak róla, ami felbátoríthatta a magyar vezetőt.
Vétókirály „a brüsszeli bürokratákkal” szemben
Retorikája egyre harciasabbá vált Brüsszelben: első komoly csataként az EU karbonsemlegessé tételéről szóló uniós vitát emlegette itthon, amikor elterjedt „a brüsszeli bürokraták” szitokszó a fideszes retorikában, akik szerinte „a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettetnék meg” a klímaváltozás elleni harcot.
Ekkor fenyegetőzött először a vétó jogával.
Elhíresült módszerét már akkor úgy értelmezték Európában, hogy a magyar miniszterelnök zsarolja az Európai Uniót, amit később művészi szintre fejlesztett.
Keserű orosz kávé: kiküldték a büfébe
Orbán Viktor viszonya az uniós intézményekkel és a tagállami vezetők többségével az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetével mérgesült el. Miközben az itthoni döntései miatt egyre több kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, és ebben az időszakban kezdődött az uniós források visszatartása is, abszolút különutas politikát vitt a brüsszeli csúcsokon az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban.
Lényegében minden egyes szankciós csomag vitáján közölte, hogy nem ért egyet, mert az EU "lábon lövi magát" Putyinék büntetésével. Igaz, a ma már 21. csomagig jutott sorban végül minden egyes alkalommal megszavazta azokat.
Az egyik legemlékezetesebb megoldás volt, amikor a 2023 decemberi uniós csúcson egyszerűen kiment a teremből, eközben a tagállamok döntöttek arról, hogy az EU megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával.
Orbán ezt itthon úgy mondta, hogy magától hagyta ott az ülést, más források szerint Olaf Scholz német kancellár javasolta neki, hogy inkább igyon meg egy kávét a szavazás alatt
– idézi az Euronews.
Hatalomgyakorlásának legutolsó éveire pedig már nyíltan nemkívánatos személlyé vált a brüsszeli csúcsokon, amiről büszkén úgy szólt:
Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt.
– ketrecharcot emlegetve, olykor megjegyezve, hogy „örül, ha haza fog tudni jönni Brüsszelből.”
Vétómatekozásból túszejtés
2011 óta a tagállamok 48-szor alkalmazták a vétó eszközét a konszenzust igénylő uniós döntéshozatal meghiúsítására, ebből 21 alkalommal Magyarország volt a blokkoló tagállam, a második Lengyelország 7 vétóval. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, amikor Orbán az idei választási kampány közepén megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, amiből hazánk ráadásul ki is maradt – úgy vétózott, hogy korábban már rábólintott. Ekkor több mint húsz tagállami vezető minden eddiginél élesebben bírálta – volt, aki szerint egyenesen túszul ejtette az Európai Uniót.
Az áprilisi uniós csúcsra is még Orbán Viktor lett volna hivatalos kormányfőként, ám miután pártja súlyos vereséget szenvedett a választáson, úgy döntött, el sem utazik az informális csúcs helyszínére, Nicosiába. Ezzel lemondott a többi állam- és kormányfő ilyenkor szokásos búcsúajándékáról is, ami már sosem derül ki, mi lehetett.
Donald Tusk lengyel kormányfő bejegyzése utalhatott rá, aki akkor az X-en közölte:
"évek óta először nincsenek jelen az oroszok az Európai Tanács ülésén, ez pedig hatalmas megkönnyebbülés."
