A Federal Reserve héten tartandó idei első ülése tesztelheti az amerikai részvénypiacot, most mindenki azt lesi, mennyi és mekkora kamatcsökkentésre lehet felkészülni az év hátralévő részében. A jegybank legutóbbi, decemberi ülésén lefelé módosította az idei kamatcsökkentések számára és mértékére vonatkozó előrejelzéseit, látva a korábban vártnál ragadósabbnak tűnő inflációs adatokat. Ugyanakkor az indokok között szerepelt az is, hogy meg kívánták várni Donald Trump hivatalba lépését és az új elnök által megvalósítani kívánt gazdaságpolitika konkrét lépéseit.
A decemberi ülést követően korrekció indult a részvénypiacon, ez azonban az időközben napvilágot látott, az infláció mérséklődésére utaló adatok nyomán elakadt, és a frissen jött emelkedés a héten már rekord magasra juttatta az SP 500-as vezető amerikai részvényindexet – írja összefoglaló elemzésében a Reuters.
A konszenzus szerint a Fed a héten nem vág a kamatokon, és a piac most arra vár, lesznek-e arra utaló jelek, hogy az enyhítés az év hátralévő részében valamikor újraindul. A Fednek ez nem sürgős, amíg nem érkeznek potenciálisan bíztatóbb inflációs adatok – mondta Angelo Kourkafas, az Edward Jones vezető befektetési stratégája.
Az irányadó amerikai kamatláb jelenleg 4,25 és 4,5 százalék között áll. Az eddig 100 bázispontos csökkentést hozó enyhítés ciklusa azt követően kezdődött, hogy a korábbi kamatemelések segítettek az infláció lefaragásában annak 40 éves csúcsáról. Igaz, az még mindig a jegybank 2 százalékos célja felett tartózkodik. A Fed kamatokra vonatkozó határidős ügyletek alapján a piac decemberig körülbelül 40 bázispontos további enyhítést, azaz közel két további vágást vár az LSEG adatai szerint.
A Morgan Stanley szakértői az adatok alapján azt becsülik, hogy januárban ugyan tartás lesz, azonban napirenden hagyják egy márciusi vágás lehetőségét. Eközben természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy Donald Trump nem burkolt szándékában áll a nyomás alatt tartani a Fedet a további enyhítés érdekében. Erre egyébként Trump előző ciklusa alatt is volt már példa, 2018-ban élesen kritizálta az akkor lassú kamatemelésbe kezdő Fedet. A jegybank 2019 tavaszán fel is hagyott a szigorítással, igaz, addigra már sikerült egy éles részvénypiaci korrekciót kirobbantani, amely, ha csak rövid ideig is, de 20 százalékot megközelítő esést hozott rövid idő leforgása alatt az S&P 500-as indexben.
A részvények erősen kezdték az évet, az S&P 500 januárban eddig mintegy 4 százalékkal emelkedett. Donald Trump beiktatásának hetében segítette a piaci hangulatot, hogy rendeletében támogatásáról biztosította a mesterséges intelligencia mindenféle korlátozásoktól mentes fejlesztését. Segített az is, hogy egyelőre nem jelentett be új védővámok kivetését. A vámok kérdése egyébként fontos a Fed számára is, mivel azokat infláció növelő hatásúnak tartják.
Lesznek a héten bőven vállalati hírek is, érkezik az Apple, a Microsoft, a Tesla és a Meta Platforms gyorsjelentése is. Azaz az elmúlt években a piac húzóerejének számító „csodálatos hetek” vállalatai közül négyen is közzéteszik tavalyi utolsó negyedéves számaikat. Ezen vállalatok általában erősebb nyereségnövekedést produkálnak, mint az S&P 500-as index többi tagja, de értékeltségük is magasabb. Az LSEG adatai szerint árfolyam/nyereség hányadosuk 43, miközben az S&P 500 egészének átlaga alig 22-es.
Vannak egyébként arra utaló jelek, hogy lehet még erő az amerikai részvénypiacban. December elején ugyanis a különböző hangulati felmérések azt mutatták, a befektetők szélsőségesen optimisták az amerikai részvényekkel kapcsolatban, teljesen leapasztották készpénz-tartalékaikat és nyakig ülnek az amerikai papírokban.
Azonban a december elején megindult korrekcióban az S&P 500-as index 5 százalékkal visszaesett és ezzel párhuzamosan az eufória is alaposan alábbhagyott. Az Investors Intellgience felmérése szerint például a tőkepiaci hírlevélírók körében a részvényvásárlást és részvényeladást javaslók aránya a múlt hétre 4 közeli értékről 1,4-re esett vissza. A Aktív Alapkezelők Nemzeti Szövetségének adatai szerint pedig tagjaik körében az S&P 500-as index irányába a portfóliók átlagos vételi kitettsége a december eleji 99 százaléknyi vételről 65 százalék alá esett vissza. Ez pedig már olyan érték, ahonnan az elmúlt egy évben a korrekciós hullámokat követően pozitív fordulat tudott bekövetkezni a tőzsdén.
