Az Economix tavaly többször foglalkozott
azzal, hogy valóban felválthatják-e a gépek a bírákat és a jogi képviselőket. A
törvényjavaslat mindenesetre megszületett, és a tervek szerint a jövőben a hazai
bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és
automatikus adatigénylések alapján, akár egy órán belül hozhatják meg
határozataikat bizonyos ügyekben.
Lényegében egyes eljárásokban, például cégeljárásban, a bíróság teljes mértékben emberi közreműködés nélkül folytathatna le eljárásokat.
Kifinomult értékelés?
Az Economx megkeresésére a szakjogász elmondta, hogy a gépi alapú
döntéshozatal ellen ágálók szerint az automatizmus figyelmen kívül hagy olyan kifinomult értékelést,
mérlegelést és időnként méltányosságot igénylő magatartást, amelyet
hagyományosan egy program nem tud elvégezni.
Sőt, valószínűleg nem is fogadnánk el egy programtól azt a döntést sem, amit egy bíró adott esetben talán ugyanúgy meghozna – húzta alá
Kajó Cecília.
A bevitt adatok
hitelessége
A gépi döntéshozatal, a mesterséges intelligencia alkalmazásának sarokköve a bevitt adatok hitelessége és mennyisége. A mesterséges
intelligencia halmazában ugyanis a tanuló algoritmusok a bevitt adatokból
állítják elő a kért eredményeket - de idővel felhasználják a saját maguk által
előállított adatbázist is.
Ha például egységes joggyakorlatra szeretnénk törekedni
egy-egy ügytípusban, arra kiválóan alkalmas lehet egy algoritmus alkalmazása,
hiszen hihetetlen méretű adatbázisokat tud elemezni, azokból következtetéseket,
valószínűségeket lefejteni majd döntéstervezeteket előállítani.
Ha viszont a betáplált adat szubjektív és elfogult, az algoritmus által elkészített döntéstervezetek is azok lesznek, hiszen csak mennyiségi elemzést tud készíteni ezekből az adatokból, a szubjektumot pedig nem tudja kiszűrni.
De mennyire objektív
az „ember-bíró”?
Kajó Cecília kiemelte: hosszú évek óta nagyon komoly
kutatások folynak ebben a tekintetben, így például az Egyesült Államokban,
Franciaországban és Izraelben, az eredmények pedig több mint érdekesek.
Izraeli bírák feltételes szabadlábra helyezési kérelmekkel
kapcsolatos ügyeit vizsgálva kiderült, hogy jóval nagyobb százalékban döntöttek
a kérelmek helyt adása mellett az ebédszünet után.
Az Egyesült Államokban
végzett kutatás szerint, ha vasárnap veszít a bíró kedvenc futballcsapata,
nagyobb százalékban hoz szigorúbb ítéletet hétfőn.
Franciaországban, négy év több mint kétszázezer menedékjogi ügyeinek áttekintése kapcsán a kutatók megállapították, hogy hidegebb időben jóval nagyobb esélye van valakinek a menedékjogi státuszt megkapnia, kellemesebb hőmérsékletű döntéshozatali napokon pedig jóval több ilyen kérelmet utasítanak el.
Az utóellenőrzés
fontossága
Török Balázs, a DLA Piper Hungary szakértője a nyilvántartási
eljárásról szóló törvénnyel kapcsolatban az Economxnak korábban elmondta: az
automatikus döntéshozatal egyik garanciális alappillére, hogy a kérelmek
törvényességi szempontú vizsgálata megoszlik majd a bíróság és az eljáró jogi
képviselő között.
Az utóellenőrzés során, az automatikus döntéshozatal
alkalmazásával elbírált ügyet ugyanis emberi közreműködéssel fogják
ellenőrizni.
Melyik igazság a
hitelesebb?
Kajó Cecília szerint azokon a területeken, ahol jelenleg már
ilyen automatikus döntéshozatalt alkalmaznak, érvényes a szabály, miszerint az
érintett ügyfél, eljárás alá vont személy kérheti, hogy az algoritmus által
készített döntés emberi felülvizsgálat alá essen.
Ami pedig a mesterséges intelligencia alkalmazását illeti,
például a büntetőjog területén, mindenképpen választást jelent: az emberi
bíróság vagy a program valószínű igazságát fogadjuk-e el hitelesebbnek? A
valószínűségi véleményalkotás az igazságügyi szakértők munkájában egyébként
régóta megfigyelhető.
Arra pedig mindig figyelemmel kell lenni, hogy egy eszköz
mire való, ebben az esetben a tökéletlen és bizonyos számítási kapacitással már
nem rendelkező emberi elme kiegészítője, segítője. Ám az életünk értékalapú,
minőséget jelent, és nem csupán mennyiségi mutatókat.
