Csökkent a csődök és a cégbejegyzések száma is 2025 első negyedévében – állapítja meg az Eurostat a napokban kiadott naprakész adatai nyomán. Ezen aspektusból a koronavírus-járvány egyértelműen kulcsfontosságú szerepet játszott:

gazdaságilag is embert próbáló kihívásnak bizonyult, ahogyan például a home office térnyerésének is megágyazott.

A magyarországi számok azonban – finoman fogalmazva – nem minden esetben tekinthetők követendő példának. 

Az idei nyitó negyedévben a cégbejegyzési és csődindex terén Magyarország a 87-es értéken áll, miközben az eurózóna 103,3-es, az EU pedig 101,6-es mutatót tudhat magáénak.

Nem annyira új keletű, hogy a magyar gazdaság nemcsak az új cégek alapítása, hanem a már működő vállalkozások fenntartása terén is érezhető problémákkal küzd. A gazdasági stabilitás, egyensúly fenntartása érdekében a cégdemográfia kulcsfontosságú tényező, hisz az új cégek növekedése és a meglévők sikeres működése együtt jár a gazdaság egészséges fejlődésével. Magyarországon különösen aggasztó trend figyelhető meg a cégregisztrációk és a csődök száma terén: hazánk a csődökben az EU átlagánál jelentősen rosszabb mutatókkal rendelkezik, mivel a csődök száma sokkal gyorsabban emelkedett, mint az új cégek regisztrálása. Továbbiak.

Cégek születése és bedőlése

Az Európai Unió statisztikai hivatala a konkrét adatokra térve újabban azt közölte, hogy az idei első negyedévben az uniós vállalkozások csődbejelentéseinek száma 0,9 százalékkal enyhült a tavalyi negyedik negyedévhez képest, az eurózónában pedig 2,2 százalékkal. Ugyanakkor az uniós cégbejegyzések száma is 5,1 százalékkal visszaesett 2024 negyedik negyedévéhez mérten, míg 5,5 százalékkal az euróövezetben.

Üres munkaállomás egy irodai folyosó végén
Üres munkaállomás egy irodai folyosó végén
Kép: Getty Images / dpa / picture alliance, Sebastian Gollnow

Különös, hogy a cégek regisztrációinak száma még így is magasabb szinten maradt, mint a 2018 első negyedéve és a 2021 harmadik negyedéve közti időszakban. A csődeljárások száma pedig még mindig magasabb szinten maradt, mint a 2018 első negyedéve és a 2024 második negyedéve közti időszakban.

Öt évvel ezelőtt, 2020 első felében drasztikusan bezuhant a cégbejegyzések száma, nyilvánvalóan a Covid-járvány berobbanásával összefüggésben.

Az újbóli fellendülés még az év harmadik negyedévétől megindult. A csúcsot 2024 első, majd negyedik negyedévében érte el a cégalapítási kedv.

A csődök számában ugyancsak csökkenés állt be 2020 első és második negyedévében a koronavírus árnyékában.

E jelenség a vállalkozásokat támogató kormányzati intézkedésekkel magyarázható, ugyanis tömegesen állt volna elő az az áldatlan állapot, hogy nem képesek eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, nem tudják kifizetni tartozásaikat. Először 2023 második negyedévében, majd 2024 harmadik negyedévében érte el a 2018 óta mért legmagasabb szintet a csődeljárások száma. 

Zárva feliratú tábla egy üzlet kirakatában
Zárva feliratú tábla egy üzlet kirakatában
Kép: MTVA Sajtóadatbank/MTI, Faludi Imre

Az adatsorok alapján 2025 nyitó negyedévét 2024 záró negyedévével összehasonlítva, az adatokkal rendelkező uniós országok közül a csődbejelentések számának legnagyobb növekedését:

  1. Görögországban (+35,9 százalék),
  2. Svédországban (+22,7 százalék) és
  3. Észtországban (+20,4 százalék)

figyelték meg. 

A csődeljárások számának legnagyobb csökkenését viszont

  1. Cipruson (-70,0 százalék),
  2. Máltán (-66,6 százalék) és
  3. Lettországban (-21,0 százalék)

regisztrálták.

Brutális számban szűnnek meg a magyar cégek, hova tűnnek a vállalkozók?

Az OPTEN adatai alapján 35 ezernél is több működő társas vállalkozást szüntettek meg, miközben alig 24 ezer újat alapítottak idehaza. Részletek.

Nem árt megjegyezni, hogy a kis országokban a csődök negyedéves abszolút száma nagyon alacsony, és ezek nagyon ingadozóvá tehetik az indexeket, ahogyan az Ciprus és Málta esetében is történt.

Magyarországon eközben 1,3 százalékos mérséklődésről tanúskodnak az idevágó csődadatok.

2024 utolsó negyedévében a csődeljárások száma a gazdaság legtöbb ágazatában csökkent (legfőképp az információs és kommunikációs, továbbá a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási szektorban), míg a csődök száma csak az oktatás és szociális szolgáltatások, valamint az ipar ágazatában ugrott meg.

2025 első negyedévében aztán a csődbejelentések száma a legtöbb gazdasági ágazatban nőtt (leginkább a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási, az infokommunikációs, valamint az oktatási és szociális szolgáltatások szektorban), miközben a pénzügyi végek száma csak a közlekedésben és az építőiparban enyhült.

Kapcsolódó

Hogyan haladunk a távmunkával?

Egy másik érdekes vetületét jelenti a cégek működésének a távmunka intézménye.

Mely munkarend miben is tér el a másiktól? Bár maga távmunka, mint olyan, a gyakorlatban jóval tágabb, mint amit a jogalkotó kijelölt, de a munka törvénykönyve így rendelkezik róla: eszerint a „távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják”. Ez a helyszín akár a munkavállaló saját otthona is lehet. Értelemszerűen a bevett, munkahelyen zajló munkavégzés nem minden munkakörben, foglalkozásban váltható ki online alternatívájával, mégis e két munkaszervezési módot már vegyesen is alkalmazzák. Ez a hibrid munkavégzés, mely a hagyományos, személyes irodai munka és a távoli, külső helyszínen végzett munka kombinációja.

Az Eurostat erről szintén nemrég publikált friss adathalmazt, és egyik fő megállapításuk, hogy

az EU-s vállalkozások több mint fele, mintegy 53 százaléka tartott internetes távmegbeszéléseket a 2024-es évben.

A pandémia e téren is meghatározónak bizonyult: a 2022-ös évhez képesti 2,9 százalékpontos növekedés ugyanis azt jelzi, hogy a világjárvány idején a munkamodellekben bevezetett változások várhatóan tartósan velünk maradhatnak. 

Az adatok arról árulkodnak, hogy az uniós országok között komoly eltérés mutatkozott az online meetinget mint funkciót használó vállalkozások százalékos arányában. A legmagasabb távmunkaarányról 

  1. Finnországban (84,5 százalék),
  2. Svédországban (79,1 százalék) és
  3. Dániában (78,5 százalék)

számoltak be. 

A skála másik oldalán a legalacsonyabb arányt

  1. Bulgáriában (32,4 százalék),
  2. Magyarországon (33,5 százalék) és
  3. Lettországban (34,0 százalék)

mérték a távmegbeszélésekre vonatkozóan. 

A fenti rangsorból pedig kiviláglik, hogy 

hazánk a távmunkát preferáló tagállamok sorában az utolsó előtti helyre fért be úgy, hogy a sereghajtó Bulgáriától is csupán egy százalékpont választ el minket.

Az eurostatos közlés nyomán 2024-ben az EU-ban a 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások 60,2 százaléka mindhárom típusú távoli hozzáférést felajánlotta alkalmazottainak: e három erőforrás a cég e-mail rendszere, a dokumentumai és az üzleti alkalmazásai vagy szoftverei.

Otthonról dolgozó férfi
Otthonról dolgozó férfi
Kép: Getty Images / dpa / picture alliance, Finn Winkler

Egyenes arányosságot mutat, hogy minél nagyobb a cég, annál nagyobbra rúg a hozzáférhetőség aránya. A (250 vagy több főt foglalkoztató) nagyvállalatok 91,9 százaléka mindhárom fajta távhozzáférést felajánlotta munkavállalóinak, míg ugyanez a (50-249 alkalmazott közti) középvállalkozások 78,2 százalékára és a (10-49 beosztottal bíró) kisvállalkozások 56 százalékára vonatkozott. 

Lelépnek a zsenik, ha nincs hibrid munkalehetőség

Az International Workplace Group (IWG) új kutatása szerint azon vállalatok, melyek nem kínálnak hibrid munkalehetőséget, lemaradhatnak a legjobb diplomás tehetségekről. Az álláskeresők fele nem jelentkezne olyan állásra, ahol naponta jelentős időt kell az ingázással töltenie, elvárnák a rugalmasságot. Bővebben.

Aggasztó jele lehet a gazdasági egyensúly megbomlásának, hogy az EU-átlaghoz képest Magyarországon jóval magasabb a csődök száma, miközben az új cégregisztrációk száma is visszaszorult. Ráadásul nem kizárt, hogy ezen adatok a távmunkával kapcsolatos lemaradásunkkal is korrelálnak.