A K&H fenntarthatósági indexe szerint 2025 második félévében 10 százalékponttal csökkent azon vállalatok aránya, amelyek környezetközpontú irányítási rendszert működtetnek vagy terveznek bevezetni (32 százalék), valamint azoké is, amelyek független fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkeznek (6 százalék).

A karbonkibocsátást mérő vagy mérni tervező vállalatok aránya ugyanakkor kis mértékben nőtt, de még mindig csak minden tizedik cég próbál pontos képet kapni kibocsátásáról.

Mindössze a vállalatok 4 százaléka jelzett konkrét céldátumot a karbonsemlegesség elérésére. Az árbevételből vagy költségekből fenntarthatónak tekinthető részt kimutató vállalatok aránya tovább csökkent (3 százalék), vagyis a pénzügyi oldalról is egyre kevésbé látszanak a fenntarthatósági eredmények.

Lazuló szabályozói környezet

Az eredmények egybevágnak az uniós szabályozási trendekkel is. Az EU az elmúlt hónapokban több ponton enyhítette a fenntarthatósági kötelezettségeket:

  • a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentéstétel) csak az ezer fő feletti cégekre maradt kötelező, és bevezetése két évvel elhalasztódik,
  • a CSDDD (vállalati átvilágítási irányelv) ellenőrzési ciklusa évente helyett ötévente történik, bevezetése pedig további egyeztetésre vár.

Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint „mindez nem feltétlenül a környezeti célok gyengülését jelenti, sokkal inkább azt, hogy a vállalatok a jelenlegi gazdasági környezetben a megfelelés helyett a működési stabilitást és a versenyképességet helyezik előtérbe”.

Kiemelte: a fenntarthatóság megmaradt értékként, de a mérhetőség és az átláthatóság eszközei gyengültek.

Új kihívás

„A cégek jelentős része ma is törekszik felelős működésre, de a számok, mutatók és tanúsítványok visszaszorulása arra figyelmeztet, hogy amit nem mérünk, azt hosszabb távon fejleszteni is nehezebb. A fenntarthatóság jövője most abban dől el, hogy a vállalatok miként tudják újra összekapcsolni a szándékot és a mérhetőséget a kihívásokkal teli gazdasági környezetben” – tette hozzá Suba Levente.

A K&H fenntarthatósági index szerint a hazai cégek körében nem a fenntarthatósági szemlélet tűnt el, hanem annak gyakorlati mérése gyengült meg. A kihívás a következő időszakra az, hogy a vállalatok – akár a könnyített uniós keretek között – hogyan tudják újra számszerűen is láthatóvá tenni a fenntarthatósági előrelépéseiket.