A nyugat-európai fogyasztók jól ismerik a brüsszeli székhelyű intézet vakteszten alapuló minősítését, amit 2015-ben a cég gyulai kolbásza, tavaly gyulai szalámija, az idén Pokol szalámija nyert el, így joggal remélik értékesítésük növekedését ezen a piacon. (Az előírásoknak megfelelő termékeket egytől három csillagig minősítik.)

Közölte, a vállalat az idén kétszáz millió forintból hajtott végre eszközbeszerzést. Egy hústömbmaró-gépet és két töltő berendezést vásároltak. 2016-ban a Gyulahús Kft. 5,3 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, amely mintegy 6 százalékkal haladta meg az előző évit. Az árbevétel 82 százaléka a belföldi, 18 százaléka az exportpiacokról származott, 17 országba exportálnak. (Ennyi pénzt öntött Békés megyébe Brüsszel.)

Kapcsolódó

Daka Zsolt elmondta: az első fél évben 8 százalékos árbevétel-növekedést pordukáltak, így az éves cél - amely a tavalyihoz hasonlóan hat százalékot irányzott elő - teljesíthetőnek tűnik. Hozzátette: az alapanyagárak több mint 30 százalékos emelkedése azonban hatással lesz az eredményre, amely 444 millió forint volt 2016-ban.

Az ügyvezető igazgató az MTI-nek elmondta: a cég magyarországi tesztelője volt az Erasmus+ program A munkaalapú tanulás a felnőttképzésben nemzetközi projektnek, amelyben egy finn, egy olasz és egy német cég vett még részt.

A 250 dolgozót foglalkoztató Gyulahús 12 munkavállalója, aki nem rendelkezett húsipari végzettséggel, 240 órás szakirányú képzést kapott a programban, amelynek tapasztalatait rögzítették - mondta Daka Zsolt.

A több országból összegyűjtött tapasztalatok alapján egy komplex módszertani kézikönyv készül a felnőttek szakképzésének és szakmai továbbképzésének folyamatairól.