A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság honlapja szerint október 12-én tárgyalja a magyar kormánynak azt a beadványát, melyben a magyar fél felperesként kifogásolta az Európai Bíróságnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj új rendjét, valamint a dohánygyártók egészségégügyi hozzájárulását felfüggesztő döntését - olvasható a portálon.

2015-re ugyanis olyan rendszert alakított ki a magyar kormány, melyben a nagy multi áruházaknak egy sávos adózási rendben a korábbi egy ezrelékes kulccsal szemben sokkal többet kellet volna befizetniük. Becslések szerint ennek a többletnek az összege 20 milliárd forint felett járt volna az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Metro, a Peny, a Spar és a Tesco esetében.

Kapcsolódó

Az adóemelés egy sávos rendszerben kizárólag a multi élelmiszeres áruházakat érintette. Az Európai Bizottság azonban 2015 nyarán, még a júliusi befizetési határidő előtt felfüggesztette a törvény végrehajtását. Ugyancsak ez lett a sorsa a dohánygyárak különadójának is.

Az Európai Bíróság honlapja szerint 12-én meghallgatják a feleket a kérdésben, a magyar kormányt és az Európai Bizottságot, majd ezt követően - néhány hónap múlva - ítéletet is hirdetnek az ügyben. Ennek rendkívüli a súlya, hiszen a magyar kormány kétségbe vonta a Bizottság eljárásának jogosságát. Ha a bíróság a magyar kormánynak ad igazat, akkor az azt jelenti, hogy a Bizottság nem tud hasonló esetekben azonnal beavatkozni a tagállamok döntéseibe (Lengyelországban is elmeszelte az ottani sávos jellegű kiskereskedelmi különadót). És persze ehhez kapcsolódó kérdés, vajon egyáltalán kivethető-e olyan sávos adó, ahol gyanús lehet a tagállamok közötti megkülönböztetés - értékel a Blokkk.com.

A Bizottság álláspontja egyébként az, hogy egy, az árbevételre épülő sávos adózási rendben, ahol a multinacionális áruházak megítélése szerint aránytalanul több adót fizetnek, elfogadhatatlan megkülönböztetés a nemzeti és a más tagállamok befektetőivel szemben. Ráadásul az indokolatlan megkülönböztetés mellett (mivel az Uniónak minden tagország egyformán kedves) ez egyidejűleg tiltott állami támogatást is jelent (oly módon, hogy aki hazai vállalkozásként kevesebb adót fizet, az mentesülve egy közteher alól, közvetett módon kap támogatást az államtól).

Az Európai Bíróság döntése azért is fontos, mert ezzel eldőlhet, milyen fegyvertárat használhat a kormány a jövőben. Turkálhat bátrabban a szabályozás arzenáljában, vagy marad a felvásárlás lehetősége, amihez viszont már több fél akarata szükséges. Meg nem kevés pénz.