Az elmúlt időszak fejlesztési és fenntartási munkáinak köszönhetően ugyan kis mértékben javult a közutak állapota, de országos szinten nem éri el a megfelelő szintet - erre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2006-2011. első fél évét vizsgálva - mondta Makkai Mária, felügyeleti vezető a mai tájékoztatón. A szakember azt is kiemelte, hogy a vasút terén sem jobb a helyzet, bár a működés biztosított volt, de eközben folyamatosan növekedett a vasúttársaság hitelállománya.

Makkai Mária elmondta, hogy az említett öt és fél év alatt 3794 kilométeren újították fel az utakat, ez töredéke a 32 ezer kilométeres közúthálózatnak. Az említett beruházásoknak köszönhetően azonban a közutak állapotmutatói nem javultak, ráadásul a finanszírozásban forráshiány jelentkezett.

Háttérbe került a felújítás a sztrádaépítés mögött

Az útfelújítások háttérbe szorultak, mert a fejlesztések (főleg a sztrádaberuházások) elsődlegesek voltak; évente 2500 kilométer felújítása lenne szükséges, ennek forrásigénye 125 milliárd forint. Ehelyett tehát évi 632 kilométeren történt felújítás és burkolat megerősítés, évi 28 milliárd forintos (állami és uniós) ráfordítással. A szakmai elvárások szerint tíz évente kellene felújítani az utakat, ehelyett Magyarországon 35 évente kerül sor erre.

Az ÁSZ egyebek között azt javasolta  fejlesztési miniszternek, hogy az állami közutak fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését célzó előirányzat szerint rendelkezésre álló éves összeg fejezeten belüli elosztását gyorsítsák fel.

Pazarlás a MÁV-nál

A vasúti közlekedés állami támogatása kapcsán pedig arra jutott az ÁSZ, hogy a jelenlegi gyakorlat nem ösztönzi megtakarításra a társaságot - mondta Podonyi László, ellenőrzés-vezető. A MÁV például 2007-ben 111,6 milliárd forintos tőke emelésben részesült, a következő évben megkapta a MÁV Cargo eladásából származó 102,5 milliárdot, s következő években is hasonló támogatásban részesült. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy az állami költségtérítések késése, rendezetlensége többletköltséget okozott a hitelkamatok, a halasztott beszerzések miatt.

Az ÁSZ szerint a romló pályavasút határozza meg az egész vasúti közlekedést, jelenleg a teljes, 7200 kilométeres vasúthálózat felén van valamilyen lassú jel, korlátozás, s ennek is "köszönhetően" minden tizedik vonat késik.

Podonyi azt is elmondta, hogy a vizsgálat szerint a 2006-2008 közötti szervezeti átalakítások után sem csökkentek az állami támogatások, a MÁV és leányvállalatainak likviditási helyzete nem állt helyre, s megnőtt a vezetői beosztások száma, a humán költségek aránya 2007-ben 32 százalékkal, 2010-ben pedig 45 százalékkal nőtt. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a MÁV csoport ingatlanjainak jogi helyzete 1993 óta rendezetlen.