2025-ben 12 062 lakást vettek használatba, 9,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 26, a községekben 6,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2024-ben. Csak a nem megyei jogú városokban emelkedett az átadott lakások száma (8,9 százalék). Bár a főváros súlya kissé mérséklődött, továbbra is itt épült fel az új lakások közel egyharmada – írta az ingatlanpiacra vonatkozó pénteki gyorstájékoztatójában a KSH.

Ismertették, a lakásépítés területi koncentrációja a fővároson belül is erős.

Kapcsolódó

Budapest 3949 új lakásának 62 százaléka négy kerületben épült fel: a XIII. kerületben 732, a IX. kerületben 636, a VIII. kerületben 631, a XI. kerületben pedig 458 új lakást vettek használatba.

Pest régió 8,2, Dél-Dunántúl 8,8 és Nyugat-Dunántúl 3,9 százalékos növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma az előző évihez képest. Mindössze néhány nagyobb településen épült nagyobb számú új lakás, a megyeszékhelyek közül Nyíregyházán (294), Kecskeméten (276), Szegeden (210), továbbá Siófokon (287) és Keszthelyen (226).

A természetes személyek által épített lakások aránya 38 százalékról 36 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 61 százalékról 64 százalékra nőtt az előző évihez képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 6,5 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel 95,6 m2-re mérséklődött 2024-hez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 71,3 m2 volt.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 64, a saját használatra építetteké 34 százalék volt, ez az összetétel az értékesítésre szánt lakások javára módosult 3,0 százalékponttal.

Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján 

építendő lakások száma 28 081 volt, 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Budapesten összesen 10 959 lakás építésére adtak engedélyt, 56 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 71 százaléka három kerületben fog megvalósulni. A XI. kerületben 4247 engedélyt adtak ki, ezt követi a XIII. kerület 2054 és a X. kerület 1458 engedélyezett lakással.

2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma.

A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen 926 és Szeged 864 engedélyezett lakással, ugyanakkor 500-nál több lakásra adtak ki engedélyt Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron is.

Az előző évihez képest az ország összes régiójában emelkedett az építési engedélyek alapján építendő lakások száma. A legmagasabb regionális növekedést Dél-Alföld mutatta (76 százalék), ezt követte Budapest (56 százalék), majd Közép-Dunántúl (49 százalék).

Az építtetők az esetek 27 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

Az egy évvel korábbinál 18 százalékkal több, összesen 10 228 lakóépületre adtak ki építési engedélyt. A létesítendő nem lakóépületek száma 2975 volt, 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Senki nem érti, hogy hová emelkednek még a lakásárak

2026 elején új lendületet kaptak a lakásárak, és az eladási kedv is fokozódott. Miközben az áremelkedés a januári hónapokra jellemző dinamikus tempóra kapcsolt, az éves lakásdrágulás lassuló tendenciát mutat - derül ki az ingatlan.com januári árindexéből. Bővebben >>>