Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre erősebben fenyeget az a veszély, hogy a Magyarország harmadik legnagyobb természetes tavaként számon tartott Velencei-tó kiszárad. A tó lehetséges megmentésével kapcsolatban Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke is megszólalt.
A szakember szerint több Balaton és Velencei-tó környéki település esetében is felmerülhetne, hogy a megtisztított szennyvíz visszakerüljön a természetes vízkörforgásba, akár közvetett módon tavak vagy felszín alatti vízbázisok utánpótlásán keresztül.
Mint azt megírtuk korábban, az Agárdnál történelmi mélypontot elérő Velencei-tó vízpótlása kapcsán „egyre kevésbé elméleti kérdésként, hanem technikailag már kezelhető, de társadalmilag továbbra is érzékeny megoldási irányként vetődik fel a tisztított szennyvíz felhasználása”– mondta Kovács Károly az InfoRádió Aréna című műsorában. Hangsúlyozta, hogy a vízhiányos helyzetek kezelésében a klasszikus vízbázisok mellett az alternatív források szerepe is felértékelődik, miközben a legnagyobb kérdés ma már nem a technológia, hanem az elfogadottság.
A szakember úgy gondolja, műszakilag ma már rendelkezésre állnak azok a megoldások – például konténerizált tisztító rendszerek –, amelyekkel a szennyvízből akár ivóvíz-minőségű víz is előállítható. Kovács szerint a szürkevíz – a háztartások fürdésből, mosásból és mosdásból származó, fekáliát nem tartalmazó szennyvize – különösen alkalmas alapot jelenthetne egy ilyen rendszerhez, ha kiépülne a külön kezelési infrastruktúra. A felvetés ugyanakkor nem elsősorban technológiai, hanem gazdasági és társadalmi akadályokba ütközik
A szakember arra is rámutatott, hogy a jelenlegi hazai vízdíjstruktúra és az infrastruktúra hiányosságai miatt a tisztított szennyvíz újrahasznosítása sok esetben nem térül meg, így hiába lenne elvben alkalmas például mezőgazdasági vagy öntözési célokra, a gyakorlatban csak korlátozottan terjed. A szakértő szerint ezen a területen érdemi előrelépés csak akkor várható, ha a vízfelhasználás értékelése és szabályozása is alkalmazkodik a vízhiányosabb jövőhöz.
A nemzetközi példák ugyanakkor azt mutatják, hogy a modell működőképes: Szingapúrban a vízellátás jelentős része már tisztított, újrahasznosított vízre épül, az Egyesült Államok egyes térségeiben pedig a szennyvíz közvetlen vagy közvetett ivóvízbázisként is szerepet kap.
Kovács Károly azzal zárta az interjút, hogy Magyarországon is reális lenne a talajvízen keresztüli visszatáplálás vagy a szűrt visszajuttatás alkalmazása, de ehhez nemcsak beruházásokra, hanem szemléletváltásra is szükség van a lakosság részéről.